Látszólagos teljesítményjavulás. Nagyobb területen terem kevesebb                                                           Fotó: Archív Valóban javult a teljesítmény, de a megművelt területnagyság és a hektárhozamok egybevetése alapján mégis csak zsonglőrködés a számokkal a román mezőgazdasági termelés uniós élbolyba sorolása. A kenyérgabona-termelés terén látványosabb a felzárkózás, a zöldség- és gyümölcstermesztés terén azonban már sokkal nehezebb a hazai termelők dolga. Az esztendőnek abban az időszakában vagyunk, amikor végéhez közeledik a termények betakarítása. Mi több, azoknak túlnyomó többsége már ott a silókban, a raktárakban vagy éppenséggel a pincékben, s ugyancsak jelentős mennyiség landolt alapanyagként az élelmiszeripari gyáregységeknél. Hivatalos adatokat az idei terméseredményekről nem hoztak még nyilvánosságra, s a becslésektől is jobbára óvakodnak. Azt viszont tudni lehet, hogy gyenge volt a repcetermés, búzából is kevesebb lett, mint a tavaly, talán több lesz törökbúzából és napraforgóból. Majd megválik. Átlag alatti teljesítmény Kétségtelen, hogy az utóbbi években számos termény esetében javultak a terméseredmények, s ebben meg volt a maguk szerepe a különböző támogatásoknak (uniós és nem uniós), bizonyos kormányzati intézkedéseknek, például a paradicsom vagy a fokhagyma programnak, továbbá az öntözési program erőteljesebb kiterjesztésének. Ilyenképpen vált lehetővé, hogy Románia a kenyérgabona-termés tekintetében európai viszonylatban a tavaly első helyre került, de kiváló eredmények születtek a kukorica- és napraforgó-termesztés terén is. Ennek ellenére a mezőgazdaság szerepvállalása a GDP-ben továbbra is szerénynek nevezhető, jó néhány mezőgazdasági termény esetében az import jóval nagyobb, mint a hazai termesztők által értékesített mennyiségek, s ilyen körülmények között a mezőgazdasági és az élelmiszeripari külkereskedelem deficitje évek óta növekvő tendenciát mutat. Nemzetközi összehasonlításban gondokról árulkodnak a terméshozamok, azaz az egy hektárra jutó átlagtermés tekintetében Románia messze elmarad az uniós átlagtól, akárcsak egyes országok átlagterméseitől. Elöregedett gyümölcsösök A hivatalos adatok szerint uniós viszonylatban is előkelő helyet foglal el országunk az alma- és a paradicsomtermesztés tekintetében. Mindkettő esetében a megművelt területek függvényében uniós viszonylatban a harmadik helyet foglalva el. Amúgy az alma esetében az első helyet Lengyelország foglalja el, a másodikat pedig Olaszország, a paradicsom esetében pedig az első helyet Olaszország, a másodikat pedig Spanyolország. Az uniós szinten e két terménnyel megművelt területeknek 10%-a Romániában találtatik. A paradicsom esetében a szóban forgó arány 9% körül van, az almával beültetett gyümölcsösök tekintetében meghaladja a 10%-ot, ennek ellenére sem a paradicsom, sem az alma esetében a piaci igényeket nem képes kielégíteni a hazai termés. Nem, mert a hektárhozamok mindkét termény esetében szerénynek nevezhetők. Az alma esetében például a hektáronkénti hozam 10-20 tonna között mozog. Ez kevés. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan gyümölcsösök, ahol a 10 tonnát sem éri el. A szakmabeliek szerint a gondot az jelenti, hogy elöregedtek a gyümölcsösök (ez a tényállás nem csupán az alma esetében érvényes), állítólag az „almakertek” 90%-a túlkoros. Ilyenképpen pedig országunk rákényszerül az alma importálására, többek között Lengyelországból, Görögországból és Olaszországból. Egyébként Lengyelország az unió legnagyobb almatermelője, lévén, hogy az uniós szinten megtermesztett almának rendszerint több mint 30%-át vallhatja a magáénak. Így nem véletlen, hogy a lengyel alma olcsóbb még olyan körülmények közt is, hogy annak Romániába szállítása ugyancsak költségeket emészt fel. Félhivatalos adatok szerint egyébként a minőségi alma kilogrammonkénti ára a nagy nemzetközi üzletláncok áruházaiban jelenleg 5–7,5 lej között mozog. Van ennél olcsóbb is, de az már nem tartozik a szóban forgó kategóriába. Különben piaci értesülések szerint a lengyel alma bekerülési ára alacsonyabb, mint a hazaié, de hogy melyik üzletlánc milyen áron forgalmazza, a maga sajátos kritériumai alapján állapítja meg. Az is előfordulhat például, hogy egy adott városban x áron árusítják azt a terményt, egy másikban viszont x+n áron. Az alma kapcsán megemlítendő, hogy félhivatalos értesülések szerint Európa-szerte a tavalyinál gyengébbnek bizonyult a termés, s ez bizonyára ki fog majd ütközni az árak alakulásában is. Visszatérve a hazai almára, még egy dolgot meg kell említenünk: a termés mintegy 60%-a feldolgozásra kerül, s csak alig 40%-a értékesítődik „gyümölcsként”. Nincsenek „paradicsomi” állapotok Nagy vonalakban hasonló a helyzet a paradicsom esetében is. Viszonylag jelentős területen terjesztik ezt a kultúrát, de az éghajlati körülmények egy-két kivételtől eltekintve nem nevezhetők ideálisnak, s éppen ezért a paradicsomnak idényjellege van. Részben ezzel magyarázható az igen jelentős import, főleg a kora tavaszi, a késő őszi és a téli időszakokban. A termesztési időszak meghosszabbítása érdekében a kormány támogatási programot dolgozott ki, s azt utólag olyan értelemben módosították, hogy még hosszabbra nyúlhasson a termesztési és az értékesítési időszak. Némi eredménye kétségtelen, hogy volt ennek az intézkedésnek, s az iránt a termesztők részéről hovatovább fokozódik az érdeklődés. Ugyanakkor egyes termesztők részéről megfogalmazódtak olyan vélemények, álláspontok is, miszerint a termesztési időszak megnyújtása indokolttá tenné a nagyobb kvantumú anyagi támogatást, tekintettel a megfelelő hőmérséklet biztosítása megkövetelte tüzelőanyag-fogyasztásra. Amúgy az idei időjárási viszonyok, mindenekelőtt a hosszúra nyúlt meleg ősz kedvezett a paradicsomnak még megyénk egyes vidékein is. Ez meglátszott a piaci felhozatalon, de az árakon is. Így például Csíkszeredában e hónap közepén az Udvarhelyszéken termesztett paradicsom kilójáért akár 10 lejt is elkértek.

Hecser Zoltán