Csütörtöki lapszámunkban már említést tettünk arról, hogy a szerdai kormányülésen az állami és a társadalombiztosítási költségvetések törvénytervezeteinek az elfogadásával egyidejűleg másabb jogszabályokat is jóváhagytak, olyanokat, amelyek a maguk nemében úgymond megvetik a 2018-as esztendei költségvetések véghezvitelének a „melegágyát”. (Amúgy ilyen jellegű jogszabályokat már meghoztak, s azok jelenleg a parlamentben leledzenek szentesítés végett.) Azok között volt ama 2017/90-es sürgősségi kormányrendelet, amely a Hivatalos Közlöny december 7-i számában jelent meg, s amely egyes fiskális költségvetési intézkedésekre, egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére és egyes határidők elnapolására vonatkozik. Egy igen terjedelmes kormányrendeletről van szó, amint már arra utaltunk, azt a kormány a jövő esztendei állami költségvetés szolgálatába kívánta állítani, ilyenképpen pedig egy olyan eszközt „kiképezni”, amely ténylegesen hozzájárulhat a GDP-arányos költségvetési arány 3% alatti tartásához. Nagy szükség van ilyen és ehhez hasonló jogszabályozási rendelkezésekre, ugyanis a pénzügyminisztérium illetékeseinek a becslései szerint amennyiben nem léptetnének életbe megszorító, illetve bizonyos előirányzatok hatályba léptetésének időpontját elhalasztó intézkedéseket, akkor a szóban forgó hiány akár a 8%-ot is elérheti. Amúgy a minap megjelent sürgősségi kormányrendelet felvezetőjében igen részletesen ecsetelik, hogy miért is volt, miért is van szükség ilyen jellegű intézkedések váratlan és gyors meghozatalára. Mondjuk ezt annak okán, mert hónapokkal ezelőtt, amikor először került terítékre a 2018-as esztendei költségvetés (akárcsak akkor, amikor megjelent a 2017/153-as, a közszférai egységes bérezési kerettörvény), a kormánykoalíció, a kormány illetékesei nemigen hangoztatták, hogy a „hús csonttal jár”. „Fenntarthatóság” A szerdai kormányülésről kiadott közleményben a szóban forgó sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatosan az olvasható, hogy az elfogadott fiskális költségvetési intézkedések gyakorlatba ültetése révén „biztosított lesz a közkiadások fenntarthatósága, valamint a 2018-as esztendei költségvetési hiány 3% alatti tartása”. Ugyanakkor arra is van utalás, hogy azok az intézkedések hozzá fognak járulni a kormányprogramban előirányzott reformok gyakorlatba ültetéséhez. Sehol egyetlen szó sincs arról, hogy az intézkedések jelentős hányadának megszorító, mozgástér-beszűkítő szerepe van. De ha már itt tartunk, meg kell említenünk azt is, hogy tanúi vagyunk az esetenkénti összemosásnak olyan értelemben, hogy egyesek a büdzsé rovására írják például azt, hogy a közszférai szektorban továbbra sem lesz ajándékutalvány vagy üdülési csekk. A költségvetés nem tartalmaz és nem is tartalmazhat ilyen jellegű előírásokat. Tulajdonképpen ezért is volt szükség a mostani sürgősségi kormányrendeletre. Apropó üdülési csekk: a sürgősségi kormányrendelet 9-es szakasza értelmében a 2018-as esztendőben a közintézmények és közhatóságok, függetlenül azok finanszírozási és alárendeltségi rendszerétől, nem nyújthatnak a személyzetüknek „ajándékutalványokat, prémiumokat, sem pedig élelmezési illetményt és üdülési illetményt, azokat, amelyek elő vannak irányozva a 2017/153-as kerettörvényben”. Ugyanakkor ugyanezen szakaszban az is szerepel, hogy a 2018-as esztendőben a közintézmények és közhatóságok egyetlen üdülési illetményt vagy egyetlen üdülési prémiumot nyújthatnak, utalványok formájában megfelelően az utólag módosított és kiegészített 2009/8-as sürgősségi kormányrendelet előírásainak. Tehát mégiscsak lesz üdülési utalvány, ugyanakkor annak értéke nem számolandó bele az esetleges pótlékok kvantumába. A premizálás tekintetében lesz kivétel, nevezetesen a kiváló eredményeket elérő sportolók, tanulók, főiskolások, kutatók és tanárok arra jogosultak lesznek összhangban a vonatkozó törvényes előírásokkal. Időzzünk még el a közszférai alkalmazottakat érintő, érinthető másabb előírásoknál. A jövő esztendőben sem lesz lehetséges a túlórák, illetve az ünnepnapokon kifejtett tevékenység pénzzel való honorálása, azokat szabadnapok révén kell kompenzálni. Azon személyzeti kategóriák esetében, amelyek a hatályos jogszabályok értelmében jogosultak bizonyos kompenzációkra és béren kívüli bizonyos juttatásokra (például lakbértámogatás), azok szintjei a jövő esztendőben a 2017. decemberi szinteken maradnak, akárcsak a 2000/69-es, a testnevelési és sporttörvény alapján folyósított egykori élsportolókat megillető életjáradék szintje. Kevesebb közbeszerzés… Annak okán, hogy a közszférai intézményrendszerben 2018-ban nem kerülhet sor személygépkocsi, bútorzat, valamint irodai berendezések, készülékek vásárlására, valamint annak okán, hogy a javakkal és a szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket 10%-kal kell csökkenteni, bizonyára kevesebb lesz a közbeszerzési kiírások száma is. Amúgy járművet még csak bérelni vagy lízingelni sem lesz szabad. Az álláshirdetések száma is csökkenhet, ugyanis a jövő esztendő folyamán megüresedő állásoknak csak a felére lehet kiírni versenyvizsgát. Ez azt jelenti, hogy minden két megüresedett állás esetén azoknak csak az egyike tölthető be. Feltételezhető, hogy némi spórlást érhetnek el a helyhatósági intézményrendszerben is, s erre már csak azért is szükség lesz, mert a kormányrendelet értelmében a gyermekvédelmi rendszerre, s úgy általában a szociális ellátásra az eddigieknél többet kell majd fordítsanak. Végezetül, de nem utolsósorban még 2013-ban vezetett be az egykori Ponta-kormány időleges jelleggel egyes gazdasági tevékenységre vonatkozóan amolyan különleges adókat. (A földgáz és az elektromos energia szektorbeli monopol jellegű tevékenységekről, a természeti erőforrások kitermeléséről, a földgáz hatósági árának a kivezetése jelentette pótlólagos bevételekről van szó, illetve azok megadózásáról.) Az akkori vonatkozó kormányrendeletek értelmében csak a 2013-as évben kellett volna alkalmazni ezeket a különleges adókat. Ám azokat évről évre „megújították”, így a mostani kormányrendelet révén is 2018. december 31-ig. Hecser Zoltán