Hirdetés

Beszélgetés Kelemen Katalin könyvtárossal - A helyismereti könyvtáros a helytörténet Hamupipőkéje

HN-információ
Kelemen Katalin őszinte elhivatottsággal beszél munkájáról. Meggyőződése, tévednek, akik úgy gondolják, hogy az internet által elérhetővé tett rengeteg információ a könyvtárak végnapjait jelentené, inkább úgy tekint a világhálóra, mint lehetőségre, amely révén a könyvtári szolgáltatások kiléphetnek a tér és idő által korlátozott keretekből. Kelemen_Katalin_Portre 2014 okt2 – A megyei könyvtár rendezvényein eddig ön köszöntötte az intézmény részéről a látogatókat, a sajtóval tartotta a kapcsolatot, az ön kezében futottak össze a kulturális rendezvényekkel kapcsolatos információk, szervezői teendők. Néhány hónapja másvalaki vette át a feladatkört... – Kicsit másként fogalmaznék: bár évek óta szerepet vállalok a megyei könyvtár kulturális rendezvényeinek, eseményeinek népszerűsítésében, ám sosem volt ez a fő tevékenységi köröm. A sajtóval való kapcsolattartás mondhatni spontán módon alakult alapfeladataim mellett, és vált az utolsó négy évben hangsúlyossá, miközben a többi könyvtári feladat is megmaradt, sőt változatosabbá vált. Ahogyan bővült a Kájoni János Megyei Könyvtár intézményi feladatköre és kulturális tevékenysége, az évek során sokasodtak a feladataim is. Szerintem ma már nem működhet egyetlen kulturális intézmény sem úgy, hogy ne tájékoztassa rendszeresen a sajtót tevékenységéről, rendezvényeiről, hiszen a médiában – és a közösségi oldalakon – való jelenlét, a jó értelemben vett reklám nélkülözhetetlen az intézményi arculat alakításában, fontos eszköz a használók különböző csoportjainak elérésében is. Bár korábban is voltak a könyvtárban ilyen jellegű feladataim, fokozatosan alakult ki ez a fajta intézményi tevékenység, a rendszeres kapcsolattartás a sajtóval. A könyvtár kulturális rendezvényeinek száma ugrásszerűen nőtt az utóbbi négy évben. Így a rendezvények népszerűsítése, illetve reklámanyagaink tervezése, kivitelezése kapcsán felmerülő feladatok is megsokszorozódtak. A sajtóval való kapcsolattartás rendszeres, kétirányú kapcsolat, állandó jelenlétet feltételez, egy olyan sokoldalú kulturális intézmény esetében, mint a megyei könyvtár, ez teljes munkakört kíván. Ezért vált szükségessé a feladatkörök megosztása, tehát idén március óta ez a munka már nem rám hárul. – A rendezvényszervezés újszerű feladat, hiszen a megyei könyvtár költözését megelőző időszakban az intézménynek nem volt lehetősége arra, hogy például könyvbemutatókra, képzőművészeti vagy helytörténeti, néprajzi rendezvényekre hívja a közönséget. Hogyan kezdődött a munka? – Valóban, bár a könyvtár korábban is igyekezett rendezvényeket szervezni, a megfelelő épület hiányában nem volt lehetőségünk arra, hogy nagyobb kitekintésű, jelentős számú résztvevőt vonzó rendezvényeket szervezzünk. Akkor válhatott igazán korszerű, sokféle szerepkört betöltő, információszolgáltató, kulturális, közművelődési, oktatási szerepkört egyaránt betöltő intézménnyé, a helyi közösség kulturális életének egyik fontos színterévé a könyvtár, amikor jelenlegi, korszerű székhelyére költözött, és megnyitotta kapuit 2012 decemberében. Az új épületben ugrásszerű növekedést ért el a könyvtári rendezvények száma, évente ez a szám meghaladja a 250-et. Sokan a városlakók közül is ekkor csodálkoztak rá a könyvtár gazdag gyűjteményeire. Előfordul, hogy először valakit egy-egy érdekes rendezvény csábít a könyvtárba, és ezt követően válik rendszeres könyvtárlátogatóvá. Természetesen a változatos könyvtári rendezvényeket a sajtó révén is folyamatosan igyekszünk ismertetni. 2013-ban a könyvtár médiamegjelenéseinek száma elérte a 350-et, a következő két évben ennél is nagyobb volt, míg a költözés előtt évente 50 körül mozgott. – A könyvtár vezetőségének céljai között szerepel, hogy az intézmény közösségi térként is hasznosuljon. Hogyan látja, az elmúlt években mennyire sikerült ennek a feladatnak megfelelni? – Az, hogy a könyvtár igazi közösségi térként működjön, olyan célkitűzés, amely a korszerű könyvtárral szemben egyben követelmény is. Az új épület, a korszerű információs technológia, az otthonos, kényelmes és világos könyvtári terek, a változatos kínálat és a könyvtári gyűjtemények bővítése csupán az alapfelté- teleit, a kereteit teremtik meg ennek. Ahhoz, hogy színvonalas, minőségi szolgáltatást nyújtó, sokoldalú intézménnyé váljon a könyvtár, folyamatos kihívásoknak, állandóan változó elvárásoknak kell megfelelnünk: lehetőséget kell teremtenünk a minőségi kultúrafogyasztásra, valóban tartalmas programkínálatot kell biztosítanunk. Az utóbbi évek könyvtári menedzsmentjének törekvéseit sikeresnek látom ezen a területen, hiszen a könyvtárhasználók minden korosztálya számára tudunk olyan programokat nyújtani, amelyek minőségi időtöltést biztosítanak. Sikeres kezdeményezéseink, programjaink vannak az olvasáskultúra fejlesztése területén is. Folyamatosan tapasztaljuk közben, hogy a fiatalok is fogékonyak, érdeklődnek a könyvtári programok iránt, csak meg kell találni azt a tartalmat és formát, amely felkelti az érdeklődésüket, és ez nem mindig egyszerű. – Tavaly az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület könyvtári gyűjtemény- és adatbázis-építő, valamint helyismereti munkájáért Monoki István-díjjal tüntette ki. A megyei könyvtár látogatói a Dokumentációs részlegen is találkozhatnak önnel. Mekkora adatbázissal dolgozik? – Régóta elköteleztem magam a helyismereti-helytörténeti könyvtárosi munka mellett, 1991-ben vettem át a könyvtárban a dokumentációs részleg gyűjteményeinek gondozását. Az itt őrzött regionális, székelyföldi vonatkozásban értékes gyűjtemények gondozása és feltárása, elsősorban a helyismereti információszolgáltatás és tájékoztatás tartozik feladataimhoz. Az intézmény új épületbe költözése után, 2012 óta Helyismeret és különgyűjtemények néven működik ez a részleg, gyűjteményei jelenleg mintegy 23 500 könyvtári dokumentumot tartalmaznak. A gyűjtemények kétharmada, mintegy 15 500 dokumentum két régi, helyi könyvtár állományából származik, a csíksomlyói ferences rendház könyvtárának újkori köteteit és az egykori csíksomlyói gimnázium, a későbbi csíkszeredai római katolikus főgimnázium könyvtárának egy részét őrizzük itt. A ma már könyvritkaságnak számító 18–19. századi köteteket is tartalmazó gyűjtemények jelentős helytörténeti értéket képviselnek, ezért különgyűjteményként kezeljük, tárjuk fel és bocsátjuk az érdeklődők rendelkezésére. Természetesen különböző forrásokból, vásárlás, illetve adományok révén is gyarapítjuk ezeket a gyűjteményeket. Az 1990-es évek elejétől a régebbi anyagot kiegészítve rendszeresen itt gyűjtjük az újabb, helyismereti-helytörténeti szempontból fontos dokumentumok egy-egy példányát. – Mennyire áttekinthető a dokumentációs részleg? Kik látogatják? – A helyismereti és külön­gyűj­te­mények megőrzésre szánt, ezért védett dokumentumok, csak helyben tanulmányozhatók, de bárki számára nyitott ez a részleg is. Az új épületben valóban láthatóbbá vált ez a részlege is a könyvtárnak, de ennek megalapozása jóval korábban, a 90-es években kezdődött az állományt feltáró munkával. Már akkor, ezeknek a gyűjteményeknek a tartalmi feltárásakor felfigyeltem arra, hogy elsősorban a helytörténet és helyismeret számára, valamint a művelődés- és tudománytörténeti kutatások számára nyújthatnak értékes, hasznos információkat. Felismerve a helyismereti, regionális vonatkozású információs igények kielégítésének jelentőségét, következetesen kezdtem figyelni a helyi és regionális tartalmú dokumentumok gyűjtésére és az ilyen jellegű információk feltárására. Fokozatosan sikerült kialakítani a helyismereti dokumentumok gyűjtőkörét, kiépíteni a részleg keretein belül egy használható, helytörténeti-helyismereti gyűjteményt, amely regionális szintű, történeti, művelődéstörténeti irányú kutatásokhoz, közvetve székelyföldi kulturális értékeink megismeréséhez járulhat hozzá. A gyűjtemény értékes, régi székelyföldi dokumentumainak digitalizálását és internetes közzétételét a Magyar Elektronikus Könyvtárban 2009-ben kezdtük el, részt vettem ennek a tevékenységnek az elindításában. Fontos könyvtári célkitűzésnek tekintem helyi, regionális tartalmú adatbázisok építését is. Jelenleg is építem azt a folyamatosan bővülő adatbázist, amely Hargita megyei kötődésű személyiségek életrajzi adatait tartalmazza, akiknek már lezárult az életpályájuk. Céljaim közt szerepel ennek az életrajzi adatbázisnak az online közzététele is a közeljövőben. Másik adatbázisunk, amelynek online elérhetővé tételét ugyancsak tervezzük, a Hargita megyei helyismereti adatbázis. Ezek az online adatbázisok hozzájárulhatnak a regionális tájékozódáshoz és kutatásokhoz is, építésük, közzétételük hosszú távú könyvtári feladat. A helyismereti könyvtáros munkája természetesen lehetőséget nyújt új információk feltárására, olykor a kutatómunkára is. A gyűjtemények tartalmi feltárása és a kialakított adatbázisok révén az évek során regionális, helytörténeti vonatkozású, művelődés- vagy tudománytörténeti kutatásokat is segíthettem, főként bibliográfiai adatszolgáltatással, de helytörténeti kiadványok szerkesztésében is részt vehettem. Évekkel ezelőtt egy helyismereti könyvtári konferencián hangzott el, hogy a helyismereti könyvtáros a „helytörténet Hamupipőkéje”, ő az, aki az információk sokaságából kiválasztja a helytörténész számára hasznos, értékes információkat. Úgy gondolom, ennek a munkának a lényege a szolgálat, a helyismereti könyvtáros mások tudományos tevékenységét szolgálja, segíti. Nem szeretem a nagy szavakat, de könyvtárosnak lenni számomra több mint szakma, magatartást jelent. Az, hogy egy kiváló, kreatív munkaközösségben végezhetem ezt a tevékenységet, külön elégtétel és öröm, kollégáim bizalma, segítőkészsége mindennapi feladataim közepette mindig előrevisz. – Időközben olvasó-, illetve gyöngyfűzőkör talált otthonra az épületben, állandó közösség formálódott az intézmény köré. Megváltozott, szerteágazó lett a könyvtáros szerepköre is. Hogyan értékeli ezt a változást? – Könyvtárunk előadóterme változatos tevékenységek szervezésére alkalmas. Mindez összhangban áll az általános könyvtári trendekkel, a közkönyvtárakkal szemben ma már elvárás, hogy sokoldalú kulturális intézményként kell működjenek. Ez folyamatos jelenlétet feltételez a helyi közösségek életében: egyre inkább válik közösségi térré a könyvtár, ahol különböző igényekkel rendelkező csoportok találhatják meg a maguk számára megfelelő szolgáltatásokat, programokat, oktatási, művelődési, kikapcsolódási lehetőséget. – Tavaly kétnapos szakmai konferenciának adott otthont a könyvtár, az intézmények jövőjéről és minőségi szolgáltatásairól tanácskoztak. Milyen változásoknak kell eleget tegyenek a jövőben a székelyföldi könyvtárak? – Nem szabad elfelejteni, hogy a könyvtár alapvető szerepe ma sem változott, az információk és a tudás közvetítésének ma is meg kell felelnie. A digitális kihívások között ez nem könnyű feladat, maga a könyvtáros szakma is folyamatos változásban, átalakulásban van. A székelyföldi könyvtárak számára is kulcsfontosságú, hogy megértsük, csak minőségi munkával fenntartható, fejleszthető a könyvtár. Sokan úgy gondolják, hogy az internet által elérhetővé vált rengeteg információ a könyvtárak végnapjait jelenti. Az internet, az új technológiák egyszerre jelentenek kihívást és lehetőséget a könyvtárak számára, amelyet ki kell használnunk. Azáltal hogy a virtuális térben elérhetővé teszik gyűjteményeiket, például a digitalizálás révén is, a könyvtárak olyan helyi információkat tehetnek széles körben bármikor, bárhonnan hozzáférhetővé, amelyek korábban kizárólag azok számára voltak elérhetők, akik beléptek az adott könyvtártermekbe. Ezért is fontos kialakítani Székelyföld nagyobb könyvtáraiban azokat a stratégiákat, rövidebb és hosszabb távon is, amelyek online szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére, online tartalomszolgáltatásra irányulnak. Lényegesnek látom a könyvtárosok folyamatos szakmai képzését, de nem kevésbé fontos a személyes elkötelezettség, ha tovább akarunk lépni a minőségi könyvtári szolgáltatások irányába. A hazai magyar könyvtárosok közössége nyitott, új feladatokra ösztönző szakmai közösség, bízom abban, hogy képes a folyamatos megújulásra, a kultúra elkötelezett szolgálatára a jövőben is. Pál Bíborka




Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!