Hargita Megye Tanácsának támogatásával végzett régészeti kutatásokról számoltak be rendhagyó történelemóra keretében a szakemberek a diákoknak pénteken a megyeházán.

H. E. Bevezetőjében Barti Tihamér a régészeti munka érdekességét hangsúlyozta, hiszen a leletek feltárásával sok érdekes történet bontakozhat ki. Hargita Megye Tanácsának alelnöke saját tapasztalataira hivatkozva – hiszen maga is a Babeş–Bolyai Tudományegyetem történelem-régészet szakán végzett – az ásatások csapatösszerázó, csapatépítő szerepére is rávilágított, és arra biztatta a diákokat, hogy kapcsolódjanak be a régészek munkájába, és menjenek el a helyszínekre. Megjegyezte, Hargita Megye Tanácsa évek óta nyújt támogatást régészeti kutatásokra megyeszerte, ezek közül hármat mutattak be a szakemberek. Botár István a csíksomlyói Fodor kertben talált szláv lakóház és az Árpád-kori lakóház leleteit mutatta be. A homoródszentmártoni erődített templom kutatása során kiderült, hogy nem hat, hanem hét védőtornyot építettek annak idején a templom köré, valamint számos olyan információt gyűjtöttek, amelyek segítségül szolgálhatnak a várfal restaurálási munkálatai során – mondta Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze. Demjén Andrea, a gyergyó­szent­miklósi Tarisznyás Márton Múzeum régésze a kerámiarestaurálás és a szénizotópos vizsgálatok eredményeit ismertette. A Debreceni Atomkutató Intézetben elvégzett szénizotópos vizsgálatok során megállapították: a Both váránál talált csontok alapján a toronyvár építése 1260 és 1290 közé tehető, ami meglepte a szakembereket is, hiszen Gyergyószentmiklósról nincs ilyen korai írásos emlék, viszont ebből sejthető, hogy ennél korábban is volt élet a medencében – közölte a régész.