Az nem vitás, hogy az utóbbi időszakok, s főleg az elmúlt esztendő során növekedtek a bérszintek, főleg a közszférai intézményrendszerben az egységes bérezési 2016/153-as kerettörvény előírásainak a gyakorlatba ültetése nyomán, de ugyanakkor a privátszférában is annak köszönhetően, hogy a munkaerőpiacon a kereslet és a kínálat közti arány az előbbi javára mozdult el. Mindennek eredményeként, és számolva azzal is, hogy időközben megemelték az országos garantált bruttó minimálbért is. Idetartozik az is, hogy gyarapodott azon alkalmazottak száma, akik nettó bére meghaladta a havi 1000 eurót, azaz a 4500 lejt. Piaci elemzők szerint a bérezés tekintetében a felső kategóriába tartoznak mindazon alkalmazottak, akik havi nettó bérének a kvantuma meghaladja az 1000 eurót. Mármint hazai viszonylatban, mert az Unió tagállamai esetében a dolgok némileg másként festenek. A hivatalos számadatok szerint április hónapban országos szinten 217 402 olyan alkalmazottat tartottak nyilván, akinek a havi nettó bére meghaladta az 1000 eurót. Ez a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva meglepetésszámba menő 80%-os növekedést jelent. Csak látszólag tűnik meglepetésnek, ugyanis április volt az a hónap, amikor is a közszférai intézményrendszer egyes szegmenseiben (mindenekelőtt az egészségügyi szektorban) jelentős arányban megemelkedtek mind a bruttó, mind pedig a nettó bérek szintjei. Tehát megvolt a maga oka ilyenszerű alakulásának, s a lényeg az, hogy ez esztendő áprilisában 96 168 alkalmazottal többen kerestek 1000 eurót meghaladó összeget, mint 2017 azonos hónapjában. Készült egy toplista is, amelyben a megyéket rangsorolták azon alkalmazottak számának függvényében, amelyek havi nettó bére áprilisban meghaladta az 1000 eurót. Amint az várható volt, az első helyre a főváros került, amely esetében 113 078olyan alkalmazottat tartottak nyilván, akik havi nettó bére nagyobb volt, mint 1000 euró. Ez azt is jelenti, hogy az országos viszonylatban 1000 eurót meghaladó bért realizáló személyeknek közel fele Bukarestben van alkalmazásban. A második helyet Kolozs megye foglalta el, amely esetében 16 400 olyan alkalmazott volt, akinek a havi nettó bére meghaladta az 1000 eurót, azt követte Temes megye 13 000 alkalmazottal, majd következett Ilfov megye 9900 alkalmazottal. Egyébként ez az a négy megye, amelyek esetében több mint 9000 olyan alkalmazottat tartottak nyilván, akinek áprilisban a nettó bére meghaladta az 1000 eurót. Megyénk a toplistán a 30. helyet foglalta el azzal a 781 olyan alkalmazottal, akinek a nettó bére meghaladta az 1000 eurót, s ezzel a számadattal Beszterce-Naszód tőszomszédságában helyezkedünk el, amely esetében a szóban forgó kategóriába besorolható alkalmazottak száma 801 volt. A múlt esztendő azonos hónapjához viszonyítva jelentős növekedésről van szó, hisz akkor még csak 2013 olyan alkalmazottat tartottak nyilván, akik nettó bére meghaladta a szóban forgó értékszintet. Sokatmondó arányok Az egy dolog, hogy nőtt azon alkalmazottak száma, akik havi nettó bére jelenleg nagyobb, mint 1000 euró. De talán ennél is lényegesebb és gazdasági-társadalmi szempontból jelentősebb az, hogy az összalkalmazottaknak hány százalékát képezik a szóban forgó jövedelmi kategóriába tartozók. A munkaügyi minisztériumtól származó adatok szerint áprilisban teljes munkaidős szerződéssel rendelkező alkalmazottak száma meghaladta az 5,2 milliót, s ha ezt tartjuk szem előtt, akkor a szóban forgó arányszám távolról sem nevezhető örvendetesnek: az összalkalmazottaknak alig 4,14%-a ért el áprilisban 1000 eurót meghaladó nettó bért. Ennél jóval jobb az arány a főváros esetében, elérve a 9,17%-ot, Kolozs megyében a 6,47%-ot, Temes megyében az 5,22%-ot, Ilfov megyében pedig az 5,16%-ot. Megyénk esetében jóval az országos részarány alatt van azok száma, akik áprilisban 1000 eurót meghaladó nettó bért realizáltak, nevezetesen az 2% körül volt. Ilyen körülmények között az sem véletlen, hogy az országos átlagos nettó bér tekintetében az utolsók között leledzik Hargita megye, igen, mert annak alakulásában nem sokat segíthetett a „felsőbb kategóriába tartozók száma, illetve számaránya”. Hecser Zoltán