Csíkkarcfalva adott helyet a Második Csíki Berbécsvásárnak, amelyre kászoni, gyergyói, udvarhelyszéki, csíki és háromszéki juhtartó gazdák érkeztek apaállatokkal. Az állatok szemrevételezése mellett a gazdák között szó esett a támogatások helyzetéről, de a következő évek várható támogatásairól is tájékoztatást kaptak a jelenlévők. A felhozatal kimondottan székelyföldi, csíki. Ha kevés, ha sok, ha szép, ha csúnya, ez a miénk. Ennyi van nekünk, ennyit tudunk elhozni egy ilyen vásárra. Ha megérkezett volna egy szebeni juhász 150 berbéccsel, akkor neki egyedül lett volna annyi berbécse, mint nekünk itt összesen. Sajnálatos, hogy amikor ilyen rendezvények vannak, akkor nincs itt mindenki, aki számít ebben az ágazatban. De bízom benne, hogy ha ezt rendszeressé tesszük, a hírnév évről évre több gazdát fog a vásárra hozni – értékelte a rendezvényt Tánczos Barna, az esemény védnöke. A vásár nem volt hangos a folyamatos tenyércsapkodásoktól, de megállapodásokról, üzletekről azért lehetett hallani. Nézelődő, érdeklődő azonban szép számmal akadt a karámok között. A vörös pofájú berke, a szálas és a suffolk fajta sem hiányzott a közel száz egyedet számláló apaállat-kínálatból. Püsök László Hargita megyei főállatorvos közepesnek minősítette a berbécsvásár felhozatalát. Véleménye szerint a tenyészberbécseket a gazdák otthon hagyták, csak azokkal az állatokkal jöttek a vásárba, amelyeket tényleg el is akartak adni. A megyei főállatorvos az új apaállatok beszerzésének, a vérfrissítésnek a fontosságát hangsúlyozta. – A beltenyésztés miatt elvetélhetnek az állatok, élettelen bárányok születnek, vagy kisebb súllyal, s pár naposan pusztulnak el. Ahhoz, hogy életképes állományt tartsunk és valami hasznunk is legyen belőle, arra kell törekedni, hogy minél tisztább fajban tenyésszük az állatokat. Ha eladásra szánjuk az állatokat, jó, ha valamelyik húsfajtával keresztezzük őket. A berbécseket kötelező módon be kellene vizsgáltatni fedeztetés előtt legalább három héttel, hogy kizárják a brucellózist, a klamídiózist is. – Ha ez nem történik meg, akkor fedeztetés után várhatjuk, hogy vemhes legyen az állat, sőt elfertőzheti a berbécs az állományt, és a következő években sem lesz ivarképes a juh. Fedeztetés után két-három héttel az állategészségügyi laboratóriumba is vérmintákat kell beküldeni ahhoz, hogy megtudjuk, a fedeztetés ideje alatt nem fertőződött-e el valamelyik berbécs – hangsúlyozta Püsök László. A génmegőrzésre is szükség van Rákossy Zsigmond állatorvos nyolc (vörös pofájú) berkét hozott a vásárba. Tenyésztőként úgy véli, hogy a vörös pofájú berke a mi juhunk, mert Hargita, Kovászna és Maros megyében van jelen ez az állomány. Jól alkalmazkodott az itteni körülményekhez, jól bírja a terepet, az esővel sincs problémája, jó a seregszelleme is. – A szálas juhval szemben előnyösebb, mivel báránykorban jobb a növekedésük, jobb kilósúlyban lehet leadni húsvétkor és ősszel is – sorolta érdeklődésemre a fajta jó tulajdonságait az állatorvos. A tenyésztő részt vesz a gödöllői Haszonállat Génmegőrző Központ géngyűrű-programjában, amelynek keretében egy nukleuszállományt próbálnak létrehozni. – Első lépésként a központ megvásárolt 30 juhot és két kost, amelyeket célirányosan továbbtenyésztenek, és próbálják minél jobban megőrizni és rögzíteni a vörös pofájú berke fajtatulajdonságait – tudtuk meg Rákossy Zsigmondtól. Az állatorvos, aki nagyobb juhsereg gazdája is, úgy értékelte, hogy az idén az időjárás kedvezett a juhoknak. – Amennyiben a bárányokat is reális áron el lehetett volna adni, akkor azt is mondhatnám, hogy ez egy jó év volt. Emberhiánnyal küzdenek A vásáron többször is elhangzott, hogy komoly gondot jelent az emberhiány az esztenákon, nehezen lehet fejőpásztort találni, ezért többen már le is mondtak a sajtkészítésről, így legalább kevesebb emberrel kell dolgozzanak. A nehézségek ellenére azonban úgy tűnik, egyelőre nem csökken az állatlétszám. Rákossy Zsigmond állatorvos szerint ez annak is betudható, hogy a gazdák nem tudták eladni, amit akartak, még mindig kitart az a kezdő lendület, amit a támogatások adtak. Püsök László főállatorvos szerint a munkaerő hiánya hosszú távon mindenképpen nyomot hagy majd az ágazaton. Meglátása szerin a hagyományos sajt el is tűnhet, mert becsületes fejőpásztort nem igazán kap az ember, bárhogy megfizeti. Az állategészségügyi szakhatóság képviselője szerint nagyon fontos, hogy a családok őrizzék meg juhállományukat, és vigyék tovább ezt a mesterséget, tudják ők kiválasztani a legjobb tenyészállatokat, legyenek képesek fenntartatni a családjukat és biztosítani a helyi közösség számára a bárányhúst, a sajtot, sajtféléket. [quote font_size="10" bgcolor="#a5e153" color="#" bcolor="#" arrow="no"] Folyamatosan nőtt az állomány A mezőgazdasági minisztérium által közzétett adatok szerint 2016. április 30-án 15 870 280 juhot és 2 279 124 kecskét tartottak nyilván Romániában. A Hargita megyei juhállomány 293 816 egyed, a kecskék száma 41 693. A statisztika szerint az országban 2001-ben még 7,7 millió volt a juhok és kecskék száma, 2003-ban 8 millió fölé, majd 2007-ben 9 millió fölé emelkedett az állatok száma, míg két év múlva már 10 milliónál is több egyed volt. A közzétett adatok szerint 2010 volt az egyedüli év, amikor csökkent a juhok és kecskék száma az előző évhez képest. [/quote] Tájékoztatás a támogatásokról A berbécsvásárra érkezett gazdák első kézből a mezőgazdasági minisztérium állattenyésztési politikákért felelős igazgatójától, Maria Tomától hallhattak a juhok után járó támogatásokról. Elhangzott, hogy minimisz-támogatásként az idén már hatvan anyajuh után igényelhető a 2500 lejes berbécsvásárlási támogatás. Míg 2014-ben 4 ezer berbécs vásárlására volt keret, addig idén 24 millió lejes keretösszeg áll a gazdák rendelkezésére, amelyet 9600 apaállat vásárlására lehet fordítani. Az igazgató asszony a jövőben esedékes támogatási rendszerekről is szólt, ami igen kecsegtető lehet a gazdák számára. Eszerint a támogatás értéke 2020-ig egyedenként elérheti a 27 eurót a törzskönyvezett állomány esetén. A minisztérium a támogatás értékének meghatározásakor 600 ezer törzskönyvezett egyeddel, míg a nem törzskönyvezett állomány esetében 2,9 millió juhval számolt. A nem törzskönyvezett állomány esetében a támogatási kritérium az, hogy 35 anyaállatra legalább egy tényészberbécs jusson. – Rengeteg olyan információ hangzik el egy ilyen vásáron, amely nélkül értelmetlen folytatni a gazdálkodást. Ha ezeknek az információknak a birtokában ki tudjuk használni a mindenféle támogatást, még ha későn is fizet az APIA, akkor is szinten lehet tartani ezeket a kisebb-nagyobb családi gazdaságokat. Ha kizárólag a termék értékesítéséből kell megéljenek az emberek, akkor meggyőződésem szerint veszteséges minden egyes állattenyésztési ágazat – vélekedett magazinunknak Tánczos Barna. – A kilátástalanság, a nehéz helyzet nem egyetlen okra vezethető vissza. Az egyik ok az APIA tehetetlensége és a támogatások kifizetésének problémája, de az értékesítés is legalább ekkora probléma. Az értékesítésről csak azt tudom mondani, hogy helyettünk nem fogja ezt megtenni senki. Addig, amíg szét vagyunk szórva, addig, amíg nem egy egyesületként, nem egy szövetkezetként lépünk fel bárányértékesítésben, addig könyörtelenül kihasználják ezt a helyzetet a kupecek. A legnagyobb probléma az, hogy azok a láncszemek, amelyek az exportőrt a gazdával összekötik, azok nem a mi láncszemeink. Az exportőrhöz mi legalább négy-öt közvetítőn át jutunk el. Amíg ezt nem tudjuk megérteni, addig a gazdák ki lesznek szolgáltatva a kupecek kénye-kedvének. Egyetlenegy megoldás van erre, ha a gazdák megértik, hogy legalább utcánként, falurészenként egy olyan szövetkezetet hozzanak létre, amely azé a tíz gazdáé, amelyik abban az utcában juhot tart. Abban a szövetkezetben lehet már száz juh úgy, hogy annak a tulajdonosa továbbra is a gazda. A szövetkezet lehívhatja a támogatást és szétoszthatja azoknak a gazdáknak, akik tulajdonosai a szövetkezetnek. Ha minden ilyen lehetőséget nem használunk ki, akkor a támogatásokat el fogják vinni mások. A kérdés az, hogy mi, vagy más – összegzett Tánczos Barna. Daczó Dénes