Hirdetés

Bégomboljuk-e a lájbit?

Teljes mértékben butaság azt állítani, hogy az ukrajnai robbantások miatt melegebb az idei tél – közölte Nagy István, a szentegyházi meteorológiai állomás működtetője. A hivatásos időjósként is tevékenykedő szakembert az enyhe tél okairól kérdeztük, illetve arról is, hogy a következő időszakban – ahogy bejegyzéseiben szokta írni – bé kell-e gombolni a lájbit.

Bíró István
Becsült olvasási idő: 4 perc
Bégomboljuk-e a lájbit?
Nagy István követi az időjárás változását. Tények és magyarázatok Fotó: László F. Csaba/archív

Az elmúlt ötven évben 1970-ben és 2007-ben volt a mostanihoz hasonlóan csapadékmentes a január. Az említett években azonban jóval kevesebbszer jegyeztek pozitív hőmérsékleti értékeket, mint az elmúlt hetekben – tudtuk meg Nagy Istvántól, a szentegyházi meteorológiai állomás működtetőjétől.

„Na ásztá jeszte, keziccsó­kolom” – ezt gondoltuk volna mi magunk is a meteóssal együtt, aki gyakran így zárja a Facebookon időjárás-jelentéseit. Mivel az enyhe tél nemhogy Csíkban nem természetes, hanem még a székely anyavárosban sem, ezért megpróbáltunk utánajárni, mi áll a rendkívüliség hátterében. Az említett közösségi oldalon, miután eltűntek a csíksomlyói pápalátogatás szervezésének fotelszakértői, majd odalettek az online „virológusok” és a „nemzetbiztonsági szakértők”, megjelentek a háború következményeit „kutatók”, akik bejegyzéseikben arról írnak, hogy az ukrajnai háború miatt változott meg jelentősen térségünk időjárása. Nagy István, azaz a sokak által csak szentegyházi meteósként ismert hivatásos időjós szerint a háborúnak nincs köze az éghajlatváltozáshoz.

– A második világháború sem befolyásolta jelentős mértékben az időjárást, pedig Japánban elég jól „befűtöttek”, és azután sem volt hatalmas nagy klímaváltozás. A Pinatubo 1991-es kitörése jobban leverte a globális hőmérsékleteket. Egy háborúnak akkor lehet jelentős hatása az időjárásra, ha nukleáris fegyvereket használnak a harcok során, és városok égnek le, de akkor sem melegedne az idő, hanem épp az ellenkezője történne. A levegőbe kerülő hatalmas füstmennyiség árnyékolná a napfényt, ez úgynevezett nukleáris telet okozna, azaz hidegebb lenne. Ezért is teljes mértékben butaság azt állítani, hogy az ukrajnai robbantások miatt melegebb az idei tél – részletezte Nagy István. Hozzátette: ha az ukrajnai robbantások füstjének hatásait vizsgálnánk, azok sem Európában nyilvánulnának meg, mert mire a levegőben szétterülne a füstfelhő, azt már a magaslati szelek valahová Ázsia fölé vinnék, térségünkben nem éreznénk annak hatását.

Hodgyai István
Csíkban is kinyílt a hóvirág


A meteorológus azt is elmondta, az éves átlaghőmérséklet növekvő tendenciát mutat, az 1970-től 1990-ig számított sokéves átlaghőmérséklethez képest látható, tapasztalható az elmúlt harminc év átlaghőmérsékletének +1,5–2 Celsius-fokos növekedése. Megjegyezte: nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy például azt is észrevegyük, a csíki ködös napok száma is egyre kisebb. Mint mondta, ez is az átlaghőmérséklet növekedésének tudható be.

– A másik, amit szintén meg lehet figyelni, hogy a nyári időszakra jellemzőek a gomolyfelhők, télen inkább a rétegfelhők voltak a gyakoribbak. Ez is változott az elmúlt években. Nyáron a nagy viharok mindig gomolyfelhőhöz kötődnek, de ezek a felhők újabban a téli időszakban is gyakran láthatók. Régebb nem volt ez jellemző, különben a gomolyfelhőket létrehozó feltételek nem kedveznek a ködnek. Ez a légkör labilizálódását jelenti, tehát nem a megszokott stabil időjárás van, mert például télen, amikor Csíkban stabil idő van, akkor köd van – mutatott rá az időjós.

Hodgyai István
A szokatlanul enyhe tél okairól nem kívánt részletesen beszélni, mert mint mondta, nem szakértője a témának, de annyit kiemelt, hogy az El Niño és a La Niña óceáni és légköri jelenségek váltakozása is befolyásolja a globális időjárási sémák alakulását.

– Azzal is magyarázható, hogy a Földközi-tenger fölött volt egy nagy anticiklon, amely nagyjából délnyugatról északkeletre pumpálta a levegőt. Különben az Észak-Atlanti-óceán vize abnormálisan meleg volt, mindezt tetézte az, hogy a körforgás az Atlanti-óceán környékéről felénk hozta a meleg levegőt, és elterítette térségünk fölött. Ez azt jelenti, hogy a magas nyomású zóna a havat, az esőt és a hideget északról lehúzó rendszereket felvitte északra. Ezért volt nálunk száraz, enyhe idő, mert mi „megkaptuk” Északnyugat-Afrikából az abnormális meleg levegőt. Ez mondható egyszeri alkalomnak, de az a probléma, hogy a mostani jelenséget az 1970-eshez és a 2007-eshez képest más mechanizmus okozta. Szóval ha „melegítjük” a bolygót, akkor ez a minta egyre többször fog megismétlődni – részletezte Nagy István.

Veres Nándor

A következő időszak időjárásáról elmondta, felelőtlenség lenne részletekbe menni, de a hétvégi előrejelzésekből látható: jelentősebb hidegbetörés következik be.

– Néhány nappal ezelőtt úgy nézett ki, hogy jó ügyesen, vagányul fog ez sikerülni, de az előrejelzési időpont felé közeledve már enyhébbnek tűnik, ám reménykedhetünk – mondta a meteorológus.

Nos, hogy bé kell-e gomboljuk a lájbit, az kiderül a következő hónapokban. A hagyomány szerint, ha Piroska napján – ami éppen tegnap volt – fagy, negyven napig el nem hagy. Tegnap reggel Csíkszeredában a fagynak nyoma sem volt, szivárvány koszorúzta az eget, ami ritkaság az évnek ebben a szakaszában.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!