borús égbolt
Az Unió alulról (4.)
Említettem már, hogy az évente megszervezett átfogó rendezvénysorozat, A régiók és városok európai hete (The European Week of Regions and Cities – EWRC) legfőbb célja, a szervezők szándéka szerint olyan fórumot teremteni, ahol „a régiós és városi közigazgatásban dolgozó tisztviselők, valamint szakértők, oktatók és kutatók oszthatják meg egymással a regionális és városfejlesztés területén kialakult bevált módszereiket és ismereteiket”.
Nos, ez teljes mértékben sikerült az idei rendezvénysorozat alkalmával is.
Nagy élmény volt számomra felkeresni a találékony fiatalok ötlete alapján megvalósított, művészi alkotással társított vállalkozások elindítását segítő MAD Building nevű létesítményt. Az épület maga jó példa arra, hogy miként lehet a múlt század elején-közepén lakás céljára épült, a város szívében lévő épületegyüttesnek új funkciót adni, korszerűvé tenni oly módon, hogy eredeti jellege-jellegzetessége se sikkadjon el, s mindezt úgy tenni, hogy a vállalt feladatok teljesítésére ideális feltételeket teremtsen. Két épületet kötöttek össze egy könnyű szerkezetű építménnyel, tág, szellős és világos, ugyanakkor otthonosan letisztult belső tereket eredményezve. A földszintet a nagyközönségnek szánták, az itt lévő terek kiállítások szervezésére, szemináriumok és más rendezvények megtartására alkalmasak, az emeleti helyiségek a különböző célú vállalkozások befogadására rendezték be, a kreatív fiatalok felkarolása, a munkahelyteremtés céljából.
Az átépítés kezdeményezői a Vers plus de bien-être V + építészei és a Rotor nevű műhely tervezői voltak, aki egyszerű, de erős koncepciójukkal elnyerték a zsűri tetszését, s elérték azt, hogy a régi épületeket meghagyják, ne bontsák le őket. A meglévő tereket megtartották és díszítették, ritkán éltek a bontás lehetőségével, de azt nagyon pontosan végezték. A falak domináns színe a fehér, annak árnyalatait a különböző anyagok, textúrák és eklektikus mintázatok adják. A MAD-osok szerint paradox módon a heterogén fehér elemek felhalmozása koherenciát teremt a különböző helyiségeken keresztül, s az így létrejövő terek továbbra is játszanak a „fehér kocka” kódjaival, miközben elkerülik a klinikai légkör érzetét. Az épületben dizájnműhelyek működnek, a vállalkozások közös adminisztrációs tereket – irodahelyiségek, tárgyaló, konyha stb. – használnak, emellett segítséget kapnak a gazdasági és könyvviteli kérdésekben, az értékesítési munkában.
Az épületet, no meg az uniós alapokból megvalósított projektet bemutató fiatalok lelkesedése határtalan, a fehér, makulátlan tereken, termeken szapora léptekkel és még szaporább szavakkal vezetik át a látogatókat, s közben türelmesen válaszolnak a felmerült kérdésekre, s türelemmel tűrik, míg az újságíróhad kedvére fotózza a látnivalókban bővelkedő helyet.
Másik remek lehetőség az jó gyakorlatok bemutatására – s talán ez A régiók és városok európai hete rendezvénykavalkádjának fénypontja a Regio Star-díjak kiosztása. A Regio Star versenyt immár tizedik alkalommal hirdették meg annak érdekében, hogy feltérképezzék és jutalmazása által a közvélemény figyelmébe ajánlják az Európai Unió legötletesebb regionális fejlesztési terveit, amelyeket a Unió kohéziós alapjaiból valósítottak meg. A független zsűrit idén is Lambert Van Nistelrooij holland EP-képviselő vezetette és a versenyre benevezett 103 projekt közül 24-et választottak be a döntőbe. A 24 kiválasztott projekt az Unió 20 országából, valamint egy, az Unióval határos országból származik: Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, valamint Törökország régióiból, városaiból egyénileg benyújtott vagy határon átnyúló együttműködésben megvalósított pályázatok nyerték el a zsűri tetszését.
A verseny öt kategóriában zajlott: 1. A kis- és középvállalkozások intelligens szakosodása az innováció érdekében; 2. Energetikai Unió: klímaváltozás; 3. A nők emancipációja és az aktív részvétel; 4. Oktatás és képzés; CityStar: városok a digitális átmenet korában. A nyertesek nevét nagyszabású gála keretében hozzák nyilvánosságra: előbb a sajtó ismerkedik meg szűk körben a nyertesekkel, azzal a megkötéssel, hogy a hivatalos díjátadó ünnepségig nem szabad nyilvánosságra hozni az eredményt, majd a művészi produkciókkal tarkított, pörgős, fiatalos gála keretében a nagyközönség is megismerheti a nyertesek nevét. A gálán természetesen jelen voltak a szervező intézmények vezetői munkatársai, így a zsűrit elnöklő Lambert Van Nistelrooij és a regionális politikákért felelős biztos, Corina Crețu.
A korábbi években a Pazar szecsessziós épületegyüttes, a Belga Királyi Szépművészeti Múzeum – közismertebb nevén a Bozart – színházterme adott otthont a gálának és bálterme a nyertesek tiszteletére adott fogadásnak, idén egy ugyancsak pazar, a királyi palotával szomszédos művészeti negyedben lévő ultramodern épületegyüttes, a Square Brussels Meeting Center bizonyult méltó helyszínnek.
Modern parkon át vezet a sétány a hatalmas üvegkocka egyik lapján lévő bejárathoz, onnan mozgólépcsőn lehet több szintet lefelé és fölfelé egyaránt eljutni a tágas rendezvénytermekbe. Mindenhonnan remek kilátás nyílik vagy az óvárosra, vagy a kormányzati negyedre, fölfelé a Horta-palota uralta a látványt, lefelé a Grand Place barokk épületei látszottak, jobbra nézve pedig az Atomium látszott. Brüsszel a hagyomány és a korszerűsé harmonikus egységét sugallja.
(Folytatjuk)
Sarány István
