Az újonnan épültek „előnyben”
Most már biztos: az idei esztendőben is folytatódik a viszonylag nagy népszerűségnek örvendő első lakás program, de némileg megváltozott feltételek közepette. Igen, mert módosultak az arra vonatkozó jogszabályozási előírások.
A múlt hétfői kormányülést követően egyes sajtóorgánumokban azt közölték, hogy törvénymódosításra került sor, s annak következtében módosult feltételek mellett folytatódik az idén az első lakás program. Ez az értesülés nem fedi a valóságot, mert a kormány nem törvényt módosított azon a bizonyos ülésén, hanem az Első lakás program gyakorlatba ültetését jóváhagyó, 2009/717-es kormányhatározatot módosította és egészítette ki újólag. Ez pedig azért vált indokolttá és szükségessé, mert a Cioloș-kormány 2016. december 8-án elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely révén módosították és kiegészítették az Első lakás programot bevezető, 2009/60-as sürgősségi kormányrendeletet. A 2016/97-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely még a múlt esztendőben meg is jelent. Ilyenképpen pedig óhatatlanul szükségessé vált a módszertani normákat jóváhagyó, már említett kormányhatározat újólagos módosítása is.
Differenciált lakáskategóriák
A Cioloș-kormány által meghozott sürgősségi kormányrendelet értelmében 2017. január 1-jétől a megvásárolható lakásokat különböző kategóriák szerint különböztetik meg, s annak a függvényében állapítják meg a garantálási részarányt. Ezt a kategóriánkénti differenciálást azért tartották szükségesnek, hogy a programban részt vevőket ösztönözzék az új lakások megvásárlására, s az arra megkötött szerződések esetében kedvezőbb feltételekkel nyújthassanak hitelt. Új lakáskategóriát jelent az új lakás fogalma, s ezalatt az az ingatlan értendő, amely rendeltetése eleve a lakás és annak átadása óta legfeljebb öt év telt el, mármint a hiteligénylés időpontjához viszonyítva. Továbbá ugyanebbe a kategóriába sorolandók azok a lakások, házak is, amelyek esetében a hiteligénylés időpontját megelőző öt év során felújítási és/vagy konszolidálási munkálatokra került sor. (A tömbházak hőszigetelése nem sorolandó az ilyen jellegű munkálatok közé.)
A hitelezés tekintetében a kormányrendeletben az is szerepel, hogy amennyiben új lakásról van szó, az állami garancia százalékarányban legfeljebb a finanszírozási érték 50 százalékát teheti ki, a másabb lakáskategóriák esetében pedig 40 százalékot.
Megemelt garanciaalap
A Grindeanu-kormány által február 27-én elfogadott 2017/80-as kormányhatározat a Hivatalos Közlöny március 1-jei számában jelent meg. Annak révén hozzáigazították a módszertani normákat jóváhagyó 2009/717-es kormányhatározat egyes előírásait a múlt esztendő végén hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet előírásaihoz. Továbbá abban az is szerepel, hogy a garancia felső határát a 2017-es esztendőre vonatkozóan 2,64 milliárdban állapítják meg, ebből 2,5 milliárd lej az idei költségvetési előirányzatokból és 175 milliárd lej a 2016-os esztendőben fel nem használt összeg.
Összevetve az eddigi jogszabályozási előírásokat, az idéntől hatályba lépettekkel arra a következtetésre juthatunk, hogy jelentősebb változásokról nemigen lehet beszélni. Ilyen összefüggésben egyelőre azt is nehéz lenne megjósolni, hogy milyen mértékben fogja serkenteni az új lakások megvásárlásának előtérbe helyezését vagy a lakásárak alakulását. Ingatlanfejlesztők véleménye szerint az idén nemigen lehet számítani több új lakás építésére, illetve átadására, mint a 2016-os esztendőben. Az árak tekintetében sem várható jelentősebb elmozdulás. Továbbá egyesek nem osztják azt a véleményt, hogy a most hatályba lépett jogszabályozás nyomán esetleg csökkennének az ötévesnél régebbi lakások piaci árai. Vitathatatlan viszont, hogy az Első lakás program iránt nem fog csökkenni az érdeklődés, s legalább annyi szerződés megkötésére lehet számítani, mint a múlt esztendőben. Amint már arra utaltunk, ez a program mindig is népszerű volt, aminek bizonysága, hogy 2009-től errefelé 2016 novemberéig összesen 201 080 garanciát nyújtottak 17,2 milliárd lej értékben, hozzávetőlegesen 34,4 milliárd lej értékű finanszírozásra. A megkötött szerződések száma pedig országos viszonylatban megközelítette a 170 000-et.
Mire futja a bérből?
A Capital gazdasági hetilap szakelemzői az elmúlt hónapban megpróbálták felmérni, hogy az ország megyeközpontjaiban milyen anyagi erőfeszítést jelenthet egy család számára egy lakás megvásárlása az Első lakás program keretében. Tulajdonképpen egy virtuális számításról van szó, amely során tekintetbe vették az adott megyeszékhelyen egy 50 négyzetméteres lakás átlagárát, az adott megyében realizált átlagos nettó bért, az Első lakás program keretében fizetendő havi részletet, s ezeknek az elemeknek az összevetéséből kiszámították az eladósodás fokát, továbbá azt, hogy hány évnek kell eltelnie ahhoz, hogy abban a megyében, illetve azon a megyeszékhelyen a bérből lakást lehessen vásárolni. A lakások átlagárát a hirdetésekben szereplő árak alapján számították ki, az átlagcsalád pedig ez esetben egy két családtagot számláló család volt. Ami pedig a részleteket illeti, egy 30 évre felvett hitelt tartottak szem előtt és 3,39 százalékos kamatot. Nos, a szóban forgó számítások szerint „legelőnyösebben” Giurgiuban lehetne lakást vásárolni az Első lakás program keretében. A Duna-parti városban 13,6 százalékos lenne az eladósodási fok és egy lakást a bérből 4,3 év alatt lehetne törleszteni. Giurgiuban egyébként a lakások átlagára a legolcsóbb, nevezetesen egy 50 négyzetméteres esetében 19 333 euró. Csíkszereda esetében a számítások azt mutatják, hogy körülményesebb lehet és nagyobb gonddal járhatna – mármint anyagi szempontból – egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlása az Első lakás program keretében. Egy ilyen méretű lakás átlagárát
25 840 euróban jelölték meg a Capital munkatársai, az Országos Statisztikai Intézettől származó adatok szerint 328 euróban az átlagos nettó bért. Ilyenképpen a havi törlesztőrészlet 109 euró lenne, az eladósodási fok pedig 21,7 százalék, az átlagbérből pedig 6,6 év elteltével lehetne megvásárolni egy ilyen lakást. Egyébként nagyvonalakban hasonlóképpen alakultak a számítások Focșani, Bákó és Gyulafehérvár esetében is.
Hecser Zoltán

