Ahogyan azt a nyolcadikos záróvizsga vagy az érettségi vizsga eredményeinek elemzése kapcsán is megjegyeztük, a PISA-felmérések napokban közzétett eredményeire vonatkozóan is hangsúlyozzuk, hogy a nemzetközi mérési eredmények következtetéseit a szakmának és a közoktatási döntéshozatalnak komolyan kell vennie, ennek eredményeit és következményeit felelősségteljesen és következetesen kell elemeznie, értékelnie, valamint a közoktatás-politikai intézkedések alapjául vennie – olvasható a hazai magyar pedagógusok szakmai szervezete által kibocsátott dokumentumban. Matematikaóra. Falrahányt borsó A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége a nemrégiben nyilvánosságra hozott PISA-felmérések eredményeivel kapcsolatban fogalmazta meg szakmai véleményét. Ebben a szervezet elnöksége leszögezi: „Úgy értékeljük, hogy a nemzetközi mérés mutatóit bagatellizálni, lekicsinyítő módon kezelni, illetve hatását közoktatásunk teljes egészére nem relevánsnak minősíteni szakmai felelőtlenség, hatása tovább súlyosbítja az amúgy is katasztrofális állapotban levő közoktatásunk helyzetét”. A dokumentum aláírói kiemelik, hogy „a PISA-felmérések, akárcsak a közoktatásunkban alkalmazott más mérési formák a rendszer egy-egy sajátosságára, területére összpontosítanak, és eredményeik révén más-más funkciójára, illetve ezek erősségeire vagy gyengeségeire mutatnak rá közvetett vagy közvetlen módon”, így „mindezen mérések következtetései határozott módon rávilágítanak a közoktatásunk válságos, nem performáns, a gyermekközpontúság teljes hiányát bizonyító állapotára”. A dokumentum emlékeztet, hogy a vizsgálat célja felmérni, hogy „a közoktatás kereteit elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető kompetenciákkal, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek”, kiemelve, hogy „A vizsgálat során elsősorban nem az iskolai tananyag számonkérése a cél, hanem annak felmérése, hogy a tanulók megállják-e helyüket a mindennapi életben, képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni”. Az aláírók szerint „a korszerű a 21. századi oktatásnak immár nem a tananyag számonkérésére, a lexikális tudás ellenőrzésére, az információátadás-központú oktatási gyakorlatokra kell alapoznia, hanem a PISA-felmérés által is fontosnak tartott alapkompetenciák fejlesztését kell céljának tekintenie, amelyek a mindennapi életben való boldogulást, az eredményes továbbtanulást szolgálják”. A szakmai szervezet vezetőnek meggyőződése, hogy „a PISA-felmérések szövegértési kompetenciákra vonatkozó következtetései határozott módon relevánsak nemcsak a fent említett alapkompetenciák rendszerszerű fejlesztése, hanem a klasszikusnak mondható ciklusvégi értékelési formák (nyolcadikos záróvizsga vagy érettségi) eredményességének növelése területén is.” „Következésképpen felhívjuk a figyelmét a mindenkori oktatási döntéshozatalnak és az oktatáspolitika véleményformálóinak, hogy egy alapos, rendszerszerű, mélyre menő, holisztikus szemléletmódú, a közoktatás és pedagógusképzés teljes vertikumát és valamennyi területét érintő hosszútávú reformintézkedésre van szükség, amelynek keretén belül rövid- és középtávon hatékony intézkedéseket kell tenni: a kerettantervek és a tananyag gyermekközpontú modernizálására, megújítására és decentralizálására; a pedagógusképzés, továbbképzés és átképzés alapos reformjára és hatékony finanszírozására; az értékelési és oktatási módszerek változatossá és hatékonnyá tételére” – hangsúlyozza a dokumentum. Végezetül az RMPSZ Országos Elnöksége leszögezi: „Mindezek fényében úgy értékeljük, hogy mindaddig, amíg a fentiek szellemében nem történnek határozott és következetes előrelépések, a diákok eredményei továbbra is romlani fognak, közoktatásunk állapota évről évre válságosabbá válik”.

HN-információ