borús égbolt
Az éj leple alatt…
Immár több mint két hete, hogy a közvélemény homlokterébe került két sürgősségi kormányrendelet tervezete, amelyet talán nem véletlenül tűzött a kormány napirendre, azután, hogy előzetesen a jámbor állampolgárokat részben megnyugtató és „elkábító” jövedelemnövelés jellegű intézkedéseket fogadtak el. A közkegyelemre, illetve a büntető törvénykönyv és a büntető eljárási törvénykönyv módosítására és kiegészítésére vonatkozó kormányrendeletekről van szó. Az azokban szereplő egyes előírások okkal és joggal váltották ki a szavazópolgárok jelentős hányadának elégedetlenségét, tiltakozását, de még inkább a szakmabeliek és pártsemleges megfigyelők határozott és erélyes elítélő állásfoglalását. Az előbbi esetében mindenekelőtt annak okán, hogy túlontúl „bőkezű” közkegyelmezést helyezett kilátásba, a második esetében pedig az „verte ki a biztosítékot”, hogy a hivatali visszaélés „fogalmát” mint bűntényt oly annyira átírták, hogy azt elkövetni még annak is igen nehéz lesz, aki szándékosan próbálkozna meg azzal. A jelenlegi megszövegezésből az olvasható ki, hogy ezentúl a szóban forgó bűntény nem minősíthető „súlyos társadalmi veszélyeztetésnek”, mármint cselekedet. De ha netalántán egy köztisztviselő „beleesne ebbe a bűnbe”, akkor is csak enyhe börtönbüntetésre számíthat, s arra is csak a legrosszabb esetben. Mindkét jogszabálytervezetről már többször cikkeztünk lapunk hasábjain, s az azok kapcsán megfogalmazott pró és kontra érvekre nem térnénk vissza, csupán csak arra utalnánk, hogy azok nyilvánosságra hozásától, azaz január 17-től errefelé országszerte tovább fokozódtak a tiltakozó tüntetések. Ugyanakkor az igazságszolgáltatási szakszervek (CSM, Legfelsőbb Ügyészség stb.) fórumain elutasító tartalmú közleményeket fogalmaztak meg, s ilyen jellegű véleményezésüket eljuttatták a kormányhoz is. Hétfőn az igazságügyi minisztérium szervezésében amolyan közmeghallgatásra került sor. A néhány órás eszmecserén jobbára elutasító, bíráló hangvételű vélemények hangzottak el. Florin Iordache igazságügyminiszter pedig akkor még azt hangoztatta, hogy azokat megszívlelik, utalva arra is, hogy három alternatíva kívánkozik a két jogszabálytervezet elfogadására, s azokról kellő mérlegelés alapján dönt majd a kormány. Döntött is, ugyancsak sebtében és igen-igen sunyi, fondorlatos módon. De lássuk a tényeket. Azt már lehetett tudni, hogy a legfelsőbb védelmi tanács ülését követően kedden 16:30 óra tájában rendkívüli kormányülésen kerül sor az állami, valamint a társadalombiztosítási költségvetéseket elfogadó törvénytervezet jóváhagyás végett. A kormány honlapján azonban semminemű információt nem hoztak nyilvánosságra, csak annyit lehetett megtudni, hogy valamilyen okból kifolyólag bizonytalanná vált a kormányülés megtartásának az időpontja. A Victoria-palotába akkreditált újságírók 19:30-kor közölték, hogy megkezdődött a kormányülés, majd 19:45-kor arról „hírt adott” a kormány hivatalos honlapja is, egyszersmind ismertetve a napirendet is, amely szerint azon három törvénytervezet szerepel, mindhárom a költségvetésekkel kapcsolatos. Úgy 22 óra tájában szivárgott ki, hogy a tiltakozásokat kiváltó két sürgősségi kormányrendelet igen diszkréten mégis napirendre került, sőt azokhoz hozzácsatolódott egy harmadik is, a büntetés-végrehajtásra vonatkozó 2013/254-es törvényt kiegészítő törvény tervezete. Akkor már a fővárosban újabb tiltakozó akció bontakozott ki, s a tüntetők megrohamozták a kormánypalotát is, de az ország többi nagyvárosában is heves megmozdulásokra került sor, például Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Iași-ban, Aradon stb. Joggal és okkal háborította fel az utcai tüntetéseken résztvevőket (de nem csak) ez az alattomos, az éj leple alatt és minden előzetes bejelentést nélkülöző kormányzati lépés. Tegnap újabb tiltakozó akciókra került sor, és újólag megfogalmazódtak az államelnöki hivatal, legfelsőbb bírói tanács, a legfelsőbb ügyész és más szakszervek részéről igen kemény hangú állásfoglalások, amelyek többek között a „jogállamiság gyásznapját” emlegetik, de majd mindegyikben utalás van arra is, hogy önkényes, alkotmánysértő gyalázatos lépésre szánta magát a kormány. A CSM részéről beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz, Johannis államelnök pedig felkereste a nép ügyvédjét, Victor Ciorbeát is, akit megpróbált rábírni arra, hogy éljen ama jogával, miszerint az Alkotmánybíróságnál megtámadhat egy sürgősségi kormányrendeletet. Ciorbea ugyan megígérte, hogy alaposan tanulmányozni fogja a büntető törvénykönyv módosítására és kiegészítésére vonatkozó ama sürgősségi kormányrendeletet, amelyet kedd este fogadtak el, s amely tegnapra virradóan meg is jelent a Hivatalos Közlöny elektronikus kiadásában. A büntető törvénykönyv és a büntető eljárási törvénykönyv módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2017/13-as sürgősségi kormányrendeletről van szó (vajon nem bizonyulhat-e szerencsétlennek ez a 13-as szám?...). Óvakodott viszont attól, hogy kilátásba helyezze annak megtámadását az Alkotmánybíróságnál. Hallatta hangját az Európai Bizottság is, amely szerint a romániai igazságszolgáltatásban visszalépés történt. (Egyébként a büntető törvénykönyvet módosító előírások február 11-től válnak hatályossá, a büntető eljárási törvénykönyvre vonatkozó egyes előírások viszont már tegnaptól hatályossá váltak.)
Valószínűsíthető, hogy lesz még vita, sőt tüntetés is, akárcsak a másik két jogszabálytervezet kapcsán, amelyeket sürgősségi eljárás keretében kíván megvitattatni és megszavaztatni a parlamentben a kormány.
Hecser Zoltán
