Az autizmus világnapja

Az autizmus világnapja alkalmából szervezett érzékenyítő tájékoztató jellegű programot az székelyudvarhelyi Lilapont Egyesület. A szombati eseményen dr. Száva Iringó és dr. Csiky Miklós az ADHD, illetve az autizmus okozta funkciózavarokról beszélt.

Miklós Dalma
Becsült olvasási idő: 8 perc
Az autizmus világnapja
Az autizmus világnapján. Támogatják a rendellenességgel élők életminőségének javítását Fotó: Miklós Dalma

Az ADHD-ról és az autizmusról mindenkinek címmel tartott előadást szombaton két meghívott gyerekpszichiáter a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében. Az ADHD témakörét a budapesti szakember, dr. Csiky Miklós, míg az autizmusét a marosvásárhelyi dr. Száva Iringó járta körül.

Az előadás célja volt, hogy felhívja a résztvevők figyelmét az autizmus spektrumzavarral élő emberek elfogadására.

Az egyesület ezáltal is biztosította az érintett családok támogatását azért, hogy együtt előremozdítsák a rendellenességgel élők életminőségét, sorsuk alakulását. A mai társadalomban ezek a gyermekek és családjaik megfelelő támogatás nélkül nagyon megterhelődnek, mondták a szervezők. Az előadás a világnap alkalmából szervezett programsorozat része, amely során korábban megszervezték az Érzékenyen a világra című interaktív érzékenyítő foglalkozást, Farkas Zsuzsanna, autista képzőművész kiállítás-megnyitóját, valamint a Városi Könyvtárban tartott, kimondottan diákoknak szervezett foglalkozásokat.

Mivel az autista személyek és családjaik száma gyarapodik, és jelenleg is számos akadályba ütköznek az alapvető vizsgálatok, valamint terápiák tekintetében, ezért az udvarhelyi egyesület programsorozata hiánypótlónak, sőt, a társadalom egészét érintő problémára reagáló eseménynek tekinthető. Az autizmus és az ADHD egy élethosszig tartó állapot, ezért megkerülhetetlen erről beszélni. Az előadáson elsősorban szó volt arról, hogy mit is jelent az ADHD és az autizmus, milyen jelei, terápiás lehetőségei vannak a kezelésre, de az előadók azt is megemlítették, hogy miként zajlik egy vizsgálat, illetve hogyan állítják fel a szakemberek a diagnózist. Az idegrendszer rendellenes fejlődése mentén alapuló betegséget, az ADHD-t az örökletes komponensek határozzák meg, legalábbis nyolcvan százalékban, mondta a budapesti szakember. Az ADHD-val született gyerekek rendkívül mozgékonyak vagy merengő, szétszórt személyiségek, akik figyelemzavarral rendelkeznek. Az ADHD hiperaktív csoportja nagyobb – az ide tartozó gyerekek jól leplezik a túlbuzgóságukkal a betegséget, ezért ritkán kerülnek időben orvoshoz.

A szakemberek az iskolában és az otthoni környezetben tanúsított viselkedési minták alapján szemléltették a rendellenesség tüneteit.

Az előítéletek, valamint a meg nem értés miatt az iskolában gyakran a buták közé sorolják az érintett gyerekeket.

Ennek oka, hogy a tanórákon elkalandoznak, és nehezen tartják a lépest társaikkal. Felnőttkorukra az érintettek feladják a küzdelmet, és már saját magukat minősítik butának, mert nem értik azt a rengeteg kudarcot, amivel életük során szembesülnek. A felnőttek szorongásos tünetekkel, depresszióval kerülnek szakemberhez. Legtöbbször az önbizalom és motiváció hiányában szenvednek, hangzott el a rendezvényen. Az érintett gyerekek és felnőttek kitűnnek a többiek közül, s viselkedésükre válaszként a környezet elutasítását váltják ki.

Az előadás során többször is elhangzott, hogy le kell bontani a rendellenességgel született személyekkel kapcsolatos előítéleteket.

Végezetül az előadók felvázolták az idegrendszeri rendellenességek gyerekkori és felnőttkori klinikai képét. Fontos lenne ezeket korán felismerni, tízéves kor előtt, mert minél korábban diagnosztizálják az idegrendszeri zavart, annál hatékonyabban kezelhető. Ha nem kezeljük, nagy bajt okozhatnak, összegezték az előadást. Hozzátették, hogy jelenleg a szakemberhiány, illetve azok hiányos képzése jelenti a legnagyobb akadályt a felismerésben és a kezelésben.

Tudósított: Miklós Dalma



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!