Az utakon a gépjárművek, mezei munkák során a mezőgazdasági gépek gázolnak el vadakat, ez esetben a sofőrt – ahogy a háztáji gazdaságban elhullott állatok esetén a gazdát – törvény kötelezi arra, hogy az állati tetemeket szakszerűen eltávolíttassák. A gyakorlat azonban mást mutat. Egy egyéb céllal tett utazás során egy héttel ezelőtt kollégáink a 12-es (578-as európai) főúton, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós között tizenhárom, az úttesten jól látható állattetemet – rókákat, macskákat, kutyákat – számoltak össze –, másik munkatársunk pedig a megyeszékhely egyik bejáratánál észlelte egy őz tetemét. A példák jól mutatják, hogy önmagában az érvényes rendelkezések nem garantálják a probléma megoldását. 

A metodológia pontos

A kérdéskört szabályozó 55/ 2017-es törvény szerint csak engedéllyel rendelkező szakcég szállíthatja el és semmisítheti meg az elhullott állatok tetemét. Arról érdeklődtünk, hogyan áll a helyzet Hargita megyében.

Dr. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője lapunknak kifejtette: a hivatalosan bejegyzett farmoknak külön szerződést kell kötniük egy állati tetemek elszállításával foglalkozó céggel, míg a háztáji gazdaságok e tekintetben az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak.  Csíkszeredában mintegy hat éve működik ilyen profilú, állati tetemek hamvasztását nyújtó vállalkozás – a kisebb állatokat helyben hamvasztják, a nagyobb testű állatok elszállítására és megsemmisítésére pedig a szomszédos megyékben van lehetőség. Ugyanakkor a szomszédos megyékben is vannak állattetemek hamvasztására szakosodott cégek.

Több lehetséges forgatókönyv 

Ha viszont a lakott településtől távol, például havasi legelőn pusztul el egy juh vagy tehén, akkor azt elássák, a fülszámával együtt. 

– A távolság és a nehéz megközelíthetőség miatt az esztenákon a helyi önkormányzat által kijelölt személy, az esztenabíró, a megyei illetékes hatóság képviselője és a hatósági állatorvos közösen dönt a tetem elásásáról. Vadak esetében a területileg illetékes vadásztársulatot is be kell vonni az eljárásba

– mondta István Róbert. Hangsúlyozta: elhullott vaddisznó esetén azonban előbb az állategészségügyi hatóság mintát vesz, hogy megállapítsa, nem sertéspestis miatt pusztult-e el az állat.

A háztáji környezetben lévő állattetem elásására, ha az állat járvány okozta megbetegedésben hullott el, a helyi önkormányzatoknak, a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok engedélyével, kijelölt helyszíneik vannak. Ahány közigazgatási egység (UAT) található a megyében, annyi ilyen kijelölt terület van, mivel ilyen esetben nem szabad az adott település adminisztrációs területéről elszállítani a betegségben elhullott állatokat, és az elásásuk során használt szerszámokat, gépeket és a talajt is alaposan fertőtleníteni kell.

– Helyzettől függően tehát több módszer is létezik az elhullott háziállatok tetemének megsemmisítésére, de a gyakorlat általában az, hogy a körzeti állatorvost vagy az állategészségügyet értesítik a gazdák, és onnan intézzük tovább a tetem elszállítását

– nyomatékosított az állategészségügy vezetője. 

Az országutak mentén az országos útügyi igazgatóság munkatársainak feladata, hogy begyűjtsék és egy velük szerződéses viszonyban lévő hamvasztócéghez juttassák el az állattetemeket.

A megyei önkormányzat is érintett 

Az egyéni állattartóktól származó állati tetemek elszállítása és semlegesítése a megyei tanácsok hatáskörébe tartozik, a 2024/1218-as kormányhatározat metodológiai normáinak alapján, amely a 2016/24-es kormányrendelet előírásait hivatott gyakorlatba ültetni.

Hargita Megye Tanácsa média- és sajtókapcsolatok osztálya lapunkkal azt közölte: „Első lépésben a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) elhullt állatokról készült statisztikai adatai alapján kérést küld be Hargita Megye Tanácsa a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz a következő év költségvetésére vonatkozóan. Következő év tavaszára kijön a kormányrendelet az országos keretösszeggel, és ez tovább osztódik az egyes megyéknek, erről átiratban értesítik a megyei tanácsokat. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által évente keretösszegnek megadott költségvetésből Hargita Megye Tanácsa kiírja a szerződést licitre/egyszerűsített eljárásra, vagy a megállapított összeg nagyságrendje alapján direkt vásárlást indít, amelyre az állattetemek szállítására és semlegesítésére szakosodott cégek jelentkezhetnek. A folyamatot a 2024/1218-as kormányrendelet 10-es és 11-es cikkelye írja le. A megyei szerződés megkötése után az egyéni állattartók, ha elhullt állatuk van, 24 órán belül értesítik az adott adminisztratív területi egységhez tartozó állatorvost. A helyi tanácsok feladata az, hogy az elhullt állatok létéről azonnal értesítsék a megyei tanácsot. A szolgáltatót a megyei tanács egy központi, 24/7-es elérhetőségű telefonszámon értesíti a lehető legrövidebb időn belül, és a cég adott, szerződésben leszögezett határidőn belül – ami nem lehet 24 óránál több – elszállítja, valamint semlegesíti a tetemet egy akkreditált semlegesítőben. Az elszállítást a szolgáltatónak a lehető legrövidebb útvonalon kell megejtenie a begyűjtési ponttól a semlegesítési pontig, higiénikus körülmények között, állategészségügyileg engedélyezett szállítóeszközön, amelyen hidraulikus felrakó- és leemelőrendszer, valamint GPS működik. A begyűjtést mennyiségileg jegyzik fel, minden állatfajra külön-külön, annak az adminisztratív egységnek az állatorvosa jelenlétében, ahol elhullott az állat. Az adminisztratív területi egységekhez tartozó helyi tanácsok nyilvántartást készítenek a szállításról, az állatkategóriákról és a semlegesítésre elküldött állati tetemek mennyiségéről. Az állami támogatás igényléséhez a szolgáltatónak azokat a dokumentumokat kell benyújtania, amelyek a 2024/1218-as kormányhatározat 14-es és 17-es cikkelyében vannak felsorolva. A kormányrendelet 1-es csatolmánya alapján kitöltött igénylési kérelmeket havonta – a lezárt hónap 10-ei dátuma után – nyújtja be a szolgáltató a megyei tanácsnak. A kormányhatározat értelmében az állami támogatás 100 százalékát fedezi az állattetemek szállításának és 75 százalékát az állattetemek semlegesítési költségeinek. A semlegesítési költségnek a fennmaradó 25 százalékát az egyéni állattartó fizeti, akinél az állat elhullott. A megyei tanács további feladata az összesítők elkészítése a leadott támogatási kérelmek alapján a minisztériumnak, a kormányhatározat 2-es csatolmánya alapján, a lezárt hónap vége utáni 30 napon belül. A minisztérium a leadott kérelmek és összesítők alapján átutalja az összegeket a megyei tanácsnak, és ezek után kifizetik az állami támogatásta szolgáltatónak.

Felfüggesztett kifizetés 

Jelen pillanatban a Hargita megyének kiutalt keretösszeg 72 930 lej áfa nélkül, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési minisztérium 120112/22.07.2026-os számú és a megyei tanács 238445/03.08.2026-os számú átirata alapján. A július 2-án meghozott, 2026/512-es számú kormányhatározat, amellyel az országos keretösszeget megállapították, jelenleg fel van függesztve. Korábban volt olyan év (például 2022), amikor nyolc alkalommal, szinte folyamatosan futott a kiírás, de egyetlen szolgáltató sem jelentkezett a Hargita megyei állattetemek szállítására és semlegesítésére. Olyan szolgáltató jelentkezhet, amely a felsorolt feltételeket teljesíteni tudja, rendelkezik a megfelelő eszközökkel, felszereléssel és helyszínnel az állattetemek megsemmisítésére.

Nem akarnak a nyakukba gondot 

Bencze István, a Csíkszeredai Vadászegyesület vezetője a Hargita Népe kérdésére kifejtette: ha az illetékes útügyi kirendeltség egy útszakasz mentén táblával jelezte a vadak jelenlétét, akkor az elgázolt állat által okozott kár a gépjárművezetőt terheli. A sofőrnek, ha elütött egy vadat, értesítenie kell a rendőrséget. A rendőrség ezt követően, ha az állat életben van, értesíti az illetékes vadásztársulatot, ha pedig elpusztult, akkor a vadásztársulat értesíti a tetem elszállításával foglalkozó céget. A baleset következtében kimúlt állatok húsa nem fogyasztható, így a csíkszeredai égetőbe vagy a vadásztársulattal szerződésben álló hamvasztással foglalkozó céghez kerülnek. A gépesített mezőgazdasági tevékenységeknek leginkább őzgidák és medvék szoktak áldozatul esni, ezeket azonban még ritkábban jelentik be, pedig a törvény alapján a gazdáknak kötelességük lenne – figyelmeztetett Bencze István.

Hamvasztás helyett a szemetest választják?

Kovács László, az állattetemek hamvasztásával foglalkozó csíkszeredai Eco Vombat Kft. vezetője kifejtette: a megye több vadásztársulatával is kötöttek szerződést, viszont az önkormányzatok közül kevesen állapodtak meg a céggel, anyagiak hiányára hivatkozva.

– A vállalkozást 2020-ban indítottuk, kezdetben kevés volt, most már nagyobb a kereslet a szolgáltatásra. Felénk még mindig a szemetesbe kerülnek az elhullott kisebb állatok, pedig ez törvénytelen. Ezen a téren a közösségnek még sokat kell fejlődnie. Jó hír viszont, hogy az önkormányzati hulladékudvaroknál már lesznek külön erre a célra kialakított hűtőkonténerek. Éppen ideje volt erre is megoldást találni

– fogalmazott Kovács László.