Átadták a Székelyföld-díjakat

Ünnepélyes keretek között köszöntötték a Székelyföld kulturális folyóirat idei díjazottjait péntek délben a szerkesztőség csíkszeredai székhelyén található Székelyföld Galériában. Székelyföld-díjat vehetett át Magyar Zoltán magyarországi néprajzkutató, Káli István marosvásárhelyi író, Háy János magyarországi író, költő és Demeter Arnold csíkszentkirályi költő. Idén első ízben adtak át posztumusz Székelyföld-díjat, melyet Bartha György műfordító, költő, író kapott.

Kovács Andrea
Becsült olvasási idő: 5 perc
Átadták a Székelyföld-díjakat
A Székelyföld kulturális folyóirat idei díjazottjait köszöntötték Fotó: László F. Csaba

Székelyföld-díj-átadó ünnepséget szerveztek a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői péntek délben a szerkesztőség csíkszeredai székhelyén található Székelyföld Galériában. Az idei díjazottakat elsőként Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője köszöntötte. Beszédében úgy fogalmazott: a Székelyföld folyóiratban értéket lát, mert a mai világban, mindamellett a technikai forradalom mellett, amely átformálta az olvasást és az írást, úgy véli, a papírra vetett, írott szóra nagy és egyre nagyobb szükség van.

Zsidó Ferenc, a kulturális folyóirat főszerkesztője kiemelte: huszonhat éves a folyóirat, és huszonhatodik alkalommal adnak át díjakat, ami jelzi azt a kezdetektől, következetesen felvállalt koncepciót, hogy gesztusértékkel jutalmazzák azokat a szerzőket, akik közel állnak a folyóirathoz, annak szellemiségéhez, munkájukkal formálják azt, és az elmúlt évben is jelen voltak írásaikkal a lap hasábjain.

A díjazási ünnepségen elhangzott: Székelyföld-díjjal, Székely Bicskarend díjjal, valamint Szabó Gyula-emlékdíjjal a folyóirat szerkesztői azokat az alkotókat tüntetik ki, akik a Székelyföld állandó szerzői köréhez tartoznak, és az elmúlt évben értékes írásaikkal hozzájárultak a lap színvonalának emeléséhez.

László F. Csaba

A 2023-as év díjazottjai között volt Magyar Zoltán magyarországi néprajzkutató, író, aki elmondta: a Székelyföld kulturális folyóirat állandó szerzőjének tekinti magát. Mirk Szidónia Kata szerkesztő laudációjában rámutatott: a tizenkét kötetes Magyar történeti mondák katalógusa a világon elsőként rendszerezte és összegezte egy nép történeti mondakincsét.

– Több Magyar Zoltánra lenne szükségünk ahhoz, hogy behajtsunk mindent, és egyetlen szó, tájszó se maradjon ki. Olyanokra, akik bejárják a Kárpát-medence szinte minden magyarlakta települését, lejegyzik a szájról szájra szálló hagyományokat, tudományosan rendszerezik a folklórszövegeket, felleltározzák a témával kapcsolatos publikációkat, kidolgozzák a tudományos módszertant és végül összeállítják a magyar történeti mondák, az erdélyi magyar hiedelemmondák és a moldvai csángó mondák katalógusát – emelte ki.

László F. Csaba

Ugyancsak Székelyföld-díjban részesült a marosvásárhelyi író, Káli István, akinek irodalmi munkásságát Zsidó Ferenc méltatta. Elhangzott: a hetvenhat éves író egyéni hangú prózavilágot teremtett meg.

– Jobbára egy letűnt világot ábrázol, azt a világot, amelyet megélt, amelyet jól ismer, de azt hitelesen, ízesen, színesen. Stílusára a lassú, komótos építkezés jellemző, a nagy ívű körmondatok, a részletek aprólékos, realista-naturalista bemutatása – mutatott rá a folyóirat főszerkesztője. Hangsúlyozta: a Káli-kötetek legfontosabb hívószavai a családtörténet, a szubjektív emlékezéstechnika, a tényfeltárás és a múltfaggatás.

László F. Csaba

Idén első alkalommal adtak át posztumusz Székelyföld-díjat, mellyel kapcsolatban Mirk Szidónia Kata elmondta: posztumusz díjat adni tulajdonképpen azt jelenti, hogy valamit utólag ismerünk el, amit még a díjazott életében kellett volna. A kitüntetést Bartha György műfordító, költő, író özvegye vette át.

– Gyuri bácsi műfordítói tevékenységéről mindenképp el kell mondanunk: legyen szó akár szépirodalmi műről, akár tanulmányról, mindig arra törekedett, hogy a szöveg világát úgy teremtse újra egy másik nyelv segítségével, hogy ne csorbuljon annak stílusa, és hangulata is megmaradjon. Sokoldalúan művelt, széles körű ismeretekkel bíró filológus volt, munkáját mindig az igényesség és a pontosság jellemezte – méltatta Bartha György munkásságát a szerkesztő.

A Székely Bicskarend díjat nem székelyföldi írók, költők kapják, rendszerint magyarországi származású szerzőket tüntetnek ki így, idén ezt a budapesti Háy János író, költő kapta. A díjátadó ünnepségen nem tudott jelen lenni, munkásságát a jelenlevők számára Fekete Vince főszerkesztő-helyettes mutatta be, majd köszönő szavait Zsidó Ferenc tolmácsolta. Ezt követően a Szabó Gyula-emlékdíjat adták át, melyet Demeter Arnold csíkszentkirályi költő kapott. Elhangzott: ezt a díjat azoknak a szerzőknek ajánlják, akiknek saját kötetük még nem jelent meg, de ígéretes írásaik vannak. A Szabó Gyula-emlékdíjat Homoródalmás Község Polgármesteri Hivatala és az Unitárius Egyházközség is támogatta, jókívánságaikat Csete Árpád helyi unitárius lelkész adta át. A fiatal költőt Fekete Vince köszöntötte Akcentus című írásával, illetve elmondta: Demeter Arnold pályája elején áll, verseiben gyakran visszatérő motívum a szülőfaluja, ahol gyermekkorát töltötte, nagyon megkapó, ahogyan írásaiban a vidékre tekint. A csíkszentkirályi költő beszédében kiemelte: sokáig vágyott a nagyvárosi létre, de örül, hogy végül hazaterelte az élet, mert a falusi, paraszti lét kifogyhatatlan ihletforrás számára. Elmondta, Fekete István Zsellérek című regényében az „egy szem búzában több csoda van, mint egész Budapesten” idézet sarkallta arra, hogy visszatérjen Csíkszentkirályra.

László F. Csaba

Az ünnepség végén Zsidó Ferenc megköszönte az olvasóknak, hogy kitartanak a Székelyföld kulturális folyóirat mellett, a díjátadó után pedig a szerkesztők együtt ünnepeltek a 2023-as díjazottakkal.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!