Csak a következő napokban begyűjtött mintákból derül ki pontosan, mekkora károkat okozott a Hargita megyei őszi gabonavetésekben a januári mínusz 19–20 Celsius-fokos hirtelen lehűlés. A száraz fagy hatásai az őszi búza megfeketedett levélcsúcsain is tetten érhetők: lehetnek parcellák, ahol a foghíjasan megmaradt őszi kenyérnekvalót tavasszal ki kell tárcsázni és újravetni. [caption id="attachment_20128" align="aligncenter" width="620"] Elfeketedett levélcsúcsok jelzik a fagykárt. Jelentős mértékű lehet[/caption] Bekövetkezett, amitől a növénytermesztők tartottak: nem úszták meg fagykár nélkül a januári hirtelen lehűlést a hótakaró nélkül telelő őszi gabonavetések. A kérdés mára nem az, hogy keletkezett-e fagykár, hanem az, a kifagyásból eredő terméskiesés milyen mértékű lesz – hangsúlyozta tegnap lapunknak nyilatkozva Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Fagytűrő képességének határán áll a búza A Hargita megyében földbe került őszi növényfajták közül az árpa tolerálta legkevésbé a januári fagyokat, míg a lehűlést a legjobban egyelőre a rozs bírja. – Sajnos biztos, hogy fagykárra kell számítanunk. Pontosan nem tudjuk, hogy mekkorára, ezt a következő napokban begyűjtendő próbamintákból lehet megítélni. Az őszi búza jelenleg – a mínusz 18–20 Celsius-fokos hőmérsékleti értékek mellett – fagytűrő képességének határán áll, de ez a fajtától kezdve a műtrágyázáson, a vetés mélységén, a növényzet fejlettségén és a parcella fekvésén át nagyon sok, a növény edzettségi állapotát befolyásoló paramétertől függ – tette hozzá Török Jenő. Őszi búzából a 2015–2016-os mezőgazdasági esztendőben a megyében 10 800 hektáron került vetőmag a földbe. Rozsból 650 hektárt, őszi árpából – zömében Székelykeresztúr térségében – 250 hektárt, tritikálé takarmánygabonából pedig 700 hektárt vetettek be a Hargita megyei gazdák. Öt nap alatt mínusz 2-ből mínusz 20 A szakember szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a tél nem a megszokott körülmények között köszöntött be: a novemberben és a decemberben tapasztalt enyhe, tavaszias időjárás januárban átmenet nélkül váltott át a száraz fagyba, igen hirtelen lehűlésbe. – December 27-én még mínusz 5, 28-án –6, 29-én pedig –1,7 fokot mértek. Ehhez képest december 30-án és 31-én már –12 fok, január elsején –18, január másodikán –11,2, harmadikán –20,2, negyedikén pedig –19,7 fok volt a minimum hőmérséklet – sorolta az utóbbi napokban a csíkszeredai meteorológiai állomáson mért hivatalos hajnali hőmérsékleti értékeket Török. Rosszul jött a hirtelen lehűlés – Ha tíz napon keresztül, fokozatosan érkezett volna a lehűlés, a növények is jobban alkalmazkodtak volna. Sőt, a vetéseket még egy tízcentis hóréteg is könnyedén megvédte volna. De így már nem ússzuk meg fagykár nélkül. A kár mértékét mihamarabb fontos lenne felmérni, azért is, hogy az érintett gazdák időben tudjanak felkészülni a tavaszi árpa vagy a tavaszi búza vetőmag beszerzésére. Lehet szó rávetésről is, de olyan parcellákkal is szembesülhetünk, amelyeken az itt-ott megmaradt őszi vetést tavasszal teljesen ki kell tárcsázni és a parcellákat újravetni. Nem akarok riogatni, de a mostani, hó nélküli száraz fagy még a hóval érkező mínusz 38 Celsius-fokos hidegnél is rosszabb. De hasonló károkat okozna egy hirtelen felmelegedés is: a sejtekben keletkezett jégkristályok hirtelen olvadás esetén a növény sejtfalait roncsolnák – magyarázta lapunknak a szakigazgató. Megjegyezte, az őszi kalászosokban keletkezett fagykár – a növények elfeketedett levélcsúcsairól – már ránézésre is megállapítható. A fagykárt szenvedett búzavetések kiújulására akkor van esély, ha a levélzet felső részén túl a növény föld alatti részét, illetve a növényzet bokrosodási zónáját a hideg nem annyira károsította. Ez esetben a növényzet még kihajthat. Domján Levente