Hasznos tapasztalatokkal és több elismeréssel érkeztek haza a Székelyföldi Bio Egyesület képviselői az idei Kárpát-medencei körútjukról. A székelyföldi biogazdák ezúttal felvidéki biogazdaságba látogattak, de részt vettek a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének közgyűlésén, valamint a III. Nemzetközi Bor- és Lekvárversenyen. [caption id="attachment_2409" align="alignright" width="369"] Dr. Albert Imrét Sárközy Péter emlékéremmel díjazták Fotók: Ziegler Gábor[/caption] [dropcap color="#" bgcolor="#" sradius="0"]A[/dropcap] magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatásával immár harmadik éve, hogy a Székelyföldi Bio Egyesület évente felkeresi a Kárpát-medence egy-egy nagyobb tájegységét, ahol a székelyföldi biogazdák vagy leendő ökológiai termelők tapasztalatot szerezhetnek. – Első perctől azt szerettem volna, hogy a Kárpát-medence minden egyes részébe tudjunk eljutni, hogy az itteni gazdák is lássák, miként oldották meg a biotermesztést más vidéken. Első évben Magyarországra látogattunk, a tavaly Délvidéken kerestünk fel ökológiai gazdálkodókat, míg idén Felvidékre látogattunk – számolt be érdeklődésünkre dr. Máthé Emma. A Székelyföldi Bio Egyesület elnöke magazinunknak elmondta: a székelyföldi csapat részt vett a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének Küldöttgyűlésén (KÖSZ), amelyet idén Piliscsabán tartottak. A közgyűlést megelőzően zajlott a XIV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés, majd átadták a Sárközy Péter-emlékérmet és -díjat, amelyet minden évben olyan személynek ítélnek oda, aki sokat tett a biotermesztésért. Idén a kuratórium dr. Albert Imrének adta a szakmai elismerést, akinek nevéhez fűződik a Bioterra Romániai Biogazdálkodók Egyesületének megalapítása, ugyanakkor a biogazdálkodás első hazai lépései is a szakember nevéhez kapcsolódik – hangsúlyozta dr. Máthé Emma. Látogatóban Felvidéken A Székelyföldi Bio Egyesület elnökétől megtudtuk, hogy a szakmai program részeként ellátogattak a felvidéki Zselíz melletti Peszek-Tergenyébe, ahol a Palik család biogazdaságába kalauzolták a látogatókat a házigazdák. A családi gazdaságban 15 hektáron bioszőlőt termesztenek, és abból készítenek borokat. A Palik agronómus-házaspár és gyerekeik az állattenyésztésben, a növénytermesztésben és gyümölcstermesztésben is ökológiai módszerekkel gazdálkodnak. Pincészetüket az ott található Esterházy-kastélyban alakították ki, ahol a borászatot a legmodernebb eszközökkel szerelték fel. A gazdaságban megtermelt gyümölcsöket saját feldolgozóban készítik el. A Palik család nevéhez fűződik a Nemzetközi Bor- és Lekvárverseny, amelyet idén harmadik alkalommal hirdettek meg, amelyre a KÖSZ tagszervezetein keresztül neveznek be borokat és lekvárokat a Kárpát-medence minden területéről. Az idei versenyen összesen 491 lekvár versengett az arany-, ezüst- és bronzserlegekért, valamit a Champion-cím elnyeréséért. [caption id="attachment_2410" align="alignleft" width="361"] A Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének Küldöttgyűlése[/caption] A Székelyföldi Bio Egyesület elnökétől, dr. Máthé Emmától azt is megtudtuk, hogy idén tizennégy lekvárral és tizenötféle, Szatmár vidékéről származó borral neveztek a versenybe. A háromszéki, csíki és gyergyói lekvárok közül tizenkettő elismerésben részesült. A versenyben a második legmagasabb pontszámot és az ezzel járó aranyserleget ezúttal a gyergyószárhegyi Szász Hajnal idei rózsalekvárja kapta, amelyet az elérhető 100 pontból 98 ponttal értékelt a zsűri. A székelyföldi lekvárok között volt piros és fekete áfonyából, szamócából, málnából, szilvából, barackból, jostából és egresből készült finomság. Aranyserleg Gyergyószárhegyre Szász Hajnal azt mondja, annyira meglepte a díj, hogy előre szóhoz sem tudott jutni. A mostani versenyre igazából már a kamráját „seperte” ki, hiszen a legtöbb idei lekvár a nevezést követően készült el. A kertből igyekszik mindent feldolgozni, így ez alól a tearózsa sem kivétel, amiből a nyertes lekvár készült. Mindenképpen örvend a díjnak és annak, hogy a Székelyföldi Bio Egyesület lehetőséget teremtett arra, a lekvárok is eljussanak a versenyre. Szász Hajnal azt mondja, mindig arra törekszik, hogy egy-két veder gyümölcsből kis mennyiségben készüljön egyszerre a lekvár. Amit lehet, saját maguk termelnek, és azokat teszik üvegekbe, az erdei gyümölcsből készült lekvárokhoz az alapanyagot felvásárolja. [caption id="attachment_2411" align="aligncenter" width="2592"] Szász Hajnal rózsalekvárját Aranyserleggel díjazták a Felvidéken megrendezett III. Nemzetközi Bor- és Lekvárversenyen[/caption] Szász Hajnal rendszeresen részt vesz a termelői vásárokon is. Azt mondja, számára igazi feltöltődést jelent más háziasszonyokkal, visszatérő vásárlókkal találkozni. A csíkszeredai hagyományos termékek vására mellett a gyergyószentmiklósi, udvarhelyi vásárokra is eljár, de még Marosszentgyörgyre is meghívást kapott. A gyergyószárhegyi gazdasszony hozzátette, mindenképpen kiegészítő jövedelemként tekint erre a tevékenységre, nem is gondolkozik azon a szinten, hogy ebből megéljen. Azt mondja, nincs nagyobb álma annál, hogy majd az unokáinak is főzzön lekvárokat. A Székely Konyha Egyesület tagja a Székelyföldi Bio Egyesületnek, így ezen keresztül jutott el a KÖSZ rendezvényére és a III. Nemzetközi Bor - és Lekvárversenyre. A kertben termelt zöldségek esetében is figyelnek arra, hogy ne permetezzenek. Szász Hajnal azt mondja, még a burgonyát sem permetezik, ha a ragya megüti a paradicsomot vagy az uborkát, akkor kiszedik a növényeket és másodvetés kerül a földbe. Jó háziasszonyhoz illően, beszélgetésünk alatt sem állt meg az élet, újabb finomság készült a konyhában. Szász Hajnal szerint így van ez az év nagy részében, hiszen az üvegekbe mindig van mit eltegyen a gyümölcsösből, veteményesből. Daczó Dénes

[box bg="#" color="#" border="#" radius="0"]

A rovat megjelenését a Székelyföldi Bio Egyesület támogatja.  [/box]