Hirdetés

Aranyhintó, aranykard

Székelyudvarhelyre látogatott dr. Kálmán Attila történész, aki kedd délután Magyar arisztokrácia Erdélyben címmel tartott előadást a Tamási Áron Gimnázium dísztermében.

Miklós Dalma
Becsült olvasási idő: 2 perc
Aranyhintó, aranykard
Fotó: Hodgyai István

Rendhagyó történelemórát tartott kedd délután dr. Kálmán Attila. Mint mondta, nagyon örül, hogy sokan érdeklődtek az erdélyi magyar arisztokrácia története iránt, örömmel szemlélte az összegyűlt tömeget. Az udvarhelyi előadás a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és az Orbán Balázs Intézet által életre hívott Orbán Balázs Akadémia keretében valósult meg. Az említett előadás nem egyetlen rendezvénye volt az Akadémiának, az előadások sorozata a továbbiakban folytatódik.

Időutazás a kastélyok világába

A rendhagyó történelemórán az előadó beszélt arról, hogy mit, illetve kit nevezhetünk erdélyi magyar arisztokráciának, de részletesen tárgyalta az említett társadalmi réteg kiválóságait, beszélve annak múltjáról, hányattatott sorsáról is. Az érdekfeszítő prezentáció ideje alatt szövegekkel, látványos képekkel és izgalmas történelmi sztorikkal tette emlékezetessé az előadást. Az elhangzott információkkal bővítette a közönség az erdélyi magyar történelemmel kapcsolatos, már meglévő tudását. Megemlített olyan hősöket, történelmi személyeket, akik a harctéren, a politikában, illetve a kultúrában is jelentőset hoztak létre a maguk idejében, majd hagytak hátra a következő századok számára.
Kálmán Attila először az erdélyi magyar arisztokrácia fontosabb történelmi eseményeit vázolta fel, a második rész pedig teljes mértékben a kultúráról szólt. Bemutatta a jelentősebb történelmi eseményeket, amelyek befolyásolták az erdélyi magyar arisztokrácia fejlődését, majd olyan személyiségeket említett, amelyek élettörténetei által az akkori kultúra vetületei közelebb kerülhettek a hallgatókhoz.

Amit kevesen tudtak

Mint mondta, az arisztokráciáról legtöbbünknek a tökéletes megjelenés, a kastélyok, a szalonok, a hercegek, az elegancia, esetleg luxus életvitel jut eszünkbe, de ennél sokkal árnyaltabb események, tényezők is megjelentek a történelemben. Erdély a kastélyok földje, ahol a birtokok nagy kincsnek számítottak. Az épített örökséget tekintve Erdélyben nem volt akkora különbség a főnemes, a nemes és a polgári réteg között, mint más európai kultúrákban, mondta a történész. Mindez az erdélyi magyar arisztokráciát különlegessé tette más népekhez képest. Sok szempontból olyan volt, mint a magyarországi, mégis számos tekintetben különbözött attól. Az erdélyi magyar közösség politikai szempontból konzervatív volt, de a kultúra területén teljesen meghaladott másokat. Kiemelte, hogy példaértékűnek számít a szülőföldhöz való kötődésük. Az arisztokrácia szempontjából érdekes időszaknak nevezte a 18. századot, amikor a bécsi módi nagyban befolyásolta az erdélyiek ízlését, a kultúra is ebbe az irányba mozdult el. Akármilyen hatások érték, az erdélyi magyar arisztokrácia mindig is tudta, honnan származik, s ezt sosem feledte el. A történész egy nagyszabású, sokakat érintő témával érkezett Udvarhelyre, s előadásában nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy párhuzamot vonjon a történelmi tények és azok máig életben tartott, mondhatni aktuális hatásai között.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!