A közszférai intézményrendszer egyes szegmenseiben bekövetkezett bérkiigazítások, az országos garantált minimálbér kvantumának viszonylag jelentős arányú megemelése, valamint a kilátásba helyezett új közszférai egységes bérezési törvény már-már euforikus hangulatot váltott ki az érintettek körében. Ezen nincs amiért csodálkozni, hisz nincs olyan személy, aki ne örvendene jövedelme gyarapodásának (arról nem is beszélve, hogy úgy általában a szakszervezeti mindenkori követelések homlokterében álltak és állnak a béremelések). A szóban forgó hangulatot mintegy fokozták, fokozzák az illetékes szaktárcavezető, Olga Vasilescu gyakori megnyilvánulásai, aki idillikus képet próbált festeni a majdani közszférai bérezési rendszerről. Elméletileg a szándékot nincs amiért kifogásolni, és az nem is lenne illendő dolog. Ezzel együtt és ezen túl megfogalmazható egy kérdés: lesz-e pénzügyi fedezet az elkövetkező időszakok során a kilátásba helyezett közszférai béremelésekre? Erre a kérdésre a kormány részéről érkezett válasz szerint lesz, az idei esztendőre nézve meg vannak a valós lehetőségek, azaz a pénzügyi fedezet. Vannak olyan szakelemzők, és nem is kevesen, akik nem ennyire bizakodók, s akik szerint már az idén sajnos ára lesz a közszférai béremeléseknek. Annál is inkább, mert az első kéthavi költségvetési bevételek nemigen jogosítanak fel túlzott optimizmusra. „Ára” lehet a béremelésnek, például az infrastrukturális beruházások kénytelen-kelletlen visszafogásában, s az sem kizárt, hogy esetenként a humánerőforrás-gazdálkodás tekintetében fog beszűkülni a mozgástér. Kovászna megyében ez állítólag be is következett, ugyanis a minap a megyeitanács-elnök, Tamás Sándor azt nyilatkozta, hogy az eddigi béremelések miatt átszervezésre kényszerülnek, ami azt is jelenti, hogy kevesebb alkalmazottal fognak dolgozni. Hozzáfűzte azt is, hogy a közigazgatásban foglalkoztatottak bérrendszere továbbra sem nevezhető méltányosnak, továbbra is aránytalanságok és torzulások mutatkoznak. Nincs egyedül ebbéli véleményével. Egyébként a helyi közigazgatási intézményrendszerben újabb bérkiigazításra, illetve -emelésre lehet számítani egy nemrégiben megjelent alkotmánybírósági döntés értelmében. Miről is van szó? Még a múlt esztendő októberében fordult az Alkotmánybírósághoz a Bukaresti Ítélőtábla, alkotmányossági aggályokat fogalmazva meg a Cioloș-kormány által meghozott 2016/43-as sürgősségi kormányrendelet egyes szakaszainak előírásai kapcsán. (Ennek a sürgősségi kormányrendeletnek a meghozatalára annak okán került sor, hogy a 2016-os esztendei közszférai bérezésre vonatkozó 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet esetenként egyes közszférai szegmensekben újabb aránytalanságokat és torzulásokat okozott.) A fővárosi bírák szerint a szóban forgó kormányrendelet egyes szövegrészei, illetve szintagmái félreérthetőek, ilyenképpen pedig az alkalmazás során egyeseket kedvezően érintettek, másokat pedig hátrányosan. Nem részleteznénk a beadvány szövegét, sem pedig az Alkotmánybíróság döntésének szövegét, a lényeg az, hogy a taláros testület viszonylag gyorsan napirendre tűzte a szóban forgó beadványt, és 2016. december 15-én meghozta a 794-es számot viselő döntését. Azt szokatlan operativitással meg is jelentették a Hivatalos Közlönyben, nevezetesen 2016. december 21-én. A rendelkező részben az olvasható, hogy a három megfogalmazott alkotmányossági aggály közül egyet megalapozottnak tartott a taláros testület, megállapítva, hogy a 2015/57-es (illetve a 2016/43-as) sürgősségi kormányrendelet 31-es szakasza (12)-es bekezdésének előírásai alkotmányellenesek. Nos, e döntés értelmében amennyiben a parlament vagy a kormány nem rendezi az egységes bértáblát, akkor az ágazatban megadott legnagyobb bérszinthez kell minden érintett bérét odaigazítani. A kérdés az, hogy melyik ez a bérszint? Úgy tudni, hogy a Megyei Tanácsok Országos Szövetsége (UNCJR) készített egy felmérést, s abból az derült ki, hogy Vrancea Megye Tanácsánál vannak a legmagasabb bérszintek, következésképpen ahhoz kell igazodni az egész országban. Hozzávetőleges számítások szerint vannak olyan megyei tanácsok is, amelyek esetében az esedékes korrekció nyomán az éves béralap akár 60%-kal is megemelkedhet. Lévén, hogy ezek az esetleges korrekciók a választott tisztségviselőket nem érintik, újabb aránytalanságokat szülhet az Alkotmánybíróság döntésének a gyakorlatba ültetése. Arra utaltunk, hogy elméletileg bárminemű béremelésnek örvendeni lehet, de azt is megemlítettük, hogy annak akár ára is lehet. Ez utóbbi alatt érthető bizonyos beruházások elmaradása vagy elhalasztása, az esetleges létszámkarcsúsítás, olyan újabb és újabb aránytalanságok bekövetkezése, amelyek kiiktatása akár éveket is jelenthet stb. stb. És „ára” lehet az is, hogy időközben megemelkednek a termékek, a szolgáltatások árai is, s akkor a több akár kevesebbet is jelent. Márpedig félő, hogy az elkövetkező időszakok során a vásárlóerő növekedése nem lesz képes lépést tartani a közszférai béremelések arányaival… Hecser Zoltán