Még júniusban jelentették be, hogy az Adócsalás-ellenes Vezérigazgatóság (DGAF) prioritásainak egyikét fogja képezni ettől az évtől a hamis számlák elleni küzdelem. Tulajdonképpen a számlagyárosok leleplezéséről, valamint a hamis számlák felkönyvelésének beazonosításáról van szó, s erre vonatkozóan hirdették meg az év derekán az Apolló elnevezésű „hadjáratot”. A vezérigazgatóság illetékesei szerint a szóban forgó „járványnak” a leggyakoribb megnyilvánulási formái a következők: fiktív vásárlások az adóalap „zsugorítása” érdekében; számlák használata olyan javak igazolására, amelyeket legális dokumentumok nélkül vásároltak meg; számlák használata olyan elszámolások igazolása, amelyek tulajdonképpen a tulajdonosok vagy az alkalmazottak személyes költségeire vonatkoznak; fiktív vásárlások a célból, hogy kézpénzhez jussanak, s azt a tulajdonosok vagy az ügyvezetők a feketemunka „javadalmazására” vagy különböző korrupciós cselekedetekre fordítsák. A júliusban beindult akciót a dokumentálás előzte meg felhasználva a saját adatbázisban létező fiskális információkat, valamint egy olyan térkép kirajzolása, amelyben feltüntettek minden olyan céget, amelyek érintettek voltak a megelőző időszakokban ilyen jellegű kapcsolatokban. A júliustól eltelt időszakban a látókörbe bekerült cégek ellenőrzése során az derült ki, hogy minden tíz esetből kilenc tekintetében felmerült az adócsalás gyanúja. A megállapított vétségek között szerepelt a számlakibocsátások időrendi sorrendjének be nem tartása, adathiányos számlák és nyugták; jelentős értékű számlák bejegyzése, azokra vonatkozóan nem létezik kifizetési bizonylat, de időközben visszaigényelték az áfát stb.