Változnak az olvasói szokások, és ezzel együtt változnia kell a könyvtárnak is. A lövétei könyvtár ‒ hasonlóan az eddig bemutatott községi könyvtárokhoz ‒ nem raktárként működik, hanem olyan helyszín, ahova a könyvkölcsönzésen kívül is szívesen járnak a helyiek. András Kinga lövétei könyvtárossal beszélgettünk, aki beszámolt arról, mi minden zajlik a könyvtárban. ‒ Minőségi és mennyiségi szempontból milyen a könyvállomány? ‒ Könyvtárunk állománya jelenleg 11 339 dokumentumból áll. Néhány könyvtári tétel kivételével ‒ CD, DVD, térképek ‒ a gyűjtemény szépirodalmi könyvekből, időszakos kiadványokból, szakkönyvekből tevődik össze. ‒ Milyen gyakran szereznek be új könyveket, és hogyan, milyen forrásból tudnak vásárolni? ‒ Igyekszünk fokozatosan, évről évre frissíteni az állományt. Új könyveket általában évente egyszer szerzünk be. Az önkormányzat alintézményeként működik a könyvtár, az évi költségvetésben egy bizonyos összeg könyvvásárlásra van szánva. Próbáljuk az olvasóközönség olvasási igényeit kielégíteni, kicsiktől nagyokig, mindenkit figyelembe véve. Évközben már elkezdem gyűjtögetni a javaslatokat az új könyvekre. Az évek során a kicsik részére szép meséskönyvállomány gyűlt össze. A fiatalok, sajnos már kevés esetben keresik a régi klasszikus irodalmat. Nem lehet általánosítani, de ebben a felgyorsult, digitális világunkban már ez a fajta olvasmány nem nyújt elég élményt számukra. A divatos, felkapott könyveket szívesebben viszik. Szülőkkel, pedagógusokkal beszélgetve kiderült, nem bánják, csak éppen olvasson az ifjabb korosztály is. Ezért lényeges a kortárs irodalom közkedvelt könyveit is beszerezni, rendszerint ők már előre jelzik, hogy melyik könyvnek mikor jön ki a következő része. Az elhasználódott, régi házi olvasmányokat is rendre kicseréljük, a tanrendbe újonnan felvetteket pedig próbáljuk megvásárolni. A felnőtt olvasók számára is igyekszünk színesebbé tenni a választékot. Az állomány régebbi részében többnyire fellelhetők a klasszikus irodalom remekművei. Könyvvásárláskor a piacon megjelent népszerű könyvekből válogatunk, figyelembe véve, hogy mindenféle témakörben legyen választék. Hálás vagyok az új könyvekért! ‒ Milyen az olvasóközönség a községben? Milyen gyakran látogatják a könyvtárat? ‒ Azt el kell mondani, hogy általános jelenség, hogy az olvasási szokások megváltoztak. Sokan már nemcsak a papíralapú olvasmányokat választják, hanem a digitalizált változatot. De ennek ellenére, van egy réteg, amely sokat olvas, szívesen és rendszeresen eljárnak a könyvtárba, gyakran viszik-hozzák a könyveket, mindig lesik az újdonságokat. Örülök, mert a tanító nénik, óvónők rendre elhozzák az osztályokat a könyvtárba, ismerkednek a könyvtárral, a könyvekkel, igazából kiskorban kezdődik az olvasásra nevelés. A könyvtár aktív, állandó olvasója 132 személy. ‒ Mikor van nyitva a könyvtár? ‒ A könyvtár minden hétköznap két műszakban tart nyitva, délelőtt 9–14 óra között, és délután 17–20 óra között. ‒ Közösségi térként is működik a könyvtár? ‒ Igen, lehetőség van itt kisebb csoportoknak bárminemű megbeszélésre, találkozóra. Egyik ilyen közösségi esemény volt, amelyet a Tájházzal közösen szerveztünk meg, a Teaest nőknek. Ezeken az alkalmakon egy-egy témáról tartottak előadást a meghívott előadók, volt tea, sütemény, jókedv, recepteket cseréltünk, énekeltünk. A diákok is sokszor birtokba vették a könyvtár tereit, egy-egy versenyre a csapatok itt készültek fel, felhasználva a könyveket, a számítógépeket. Számomra nagyon kedves alkalmak voltak azok, amikor a helybéli sérült fiatalok rendszeresen találkoztak itt a könyvtárban. Ezek az alkalmak, a korlátozások megszűnésének köszönhetően, most újból elindultak. ‒ Könyvtárosként kezdeményez, szervez, csatlakozik programokhoz. Milyen rendezvények voltak az elmúlt időszakban a könyvtárban? ‒ Az évek során többféle program volt a könyvtárban. Volt, amelyet a könyvtár szervezett, közösen is szerveztünk a Székely Mózes Általános Iskolával, a Tájházzal, és volt olyan is, amelyhez csatlakoztunk. Nevezetesen: mesedélutánok, költészet napi rendezvények, rajz- és mesepályázat, rendhagyó tanórák, felkészítő tanórák, felolvasómaraton, író-olvasó találkozó, könyvbemutatók, előadóest, irodalmi vetélkedők. Itt még megemlíteném a Meseszert, ennek a rendezvénynek a lényege, hogy szerre-szerre jár a mese, aki átveszi a stafétát, az köteles folytatni a játékot, a stafétát két másik csoportnak átadni, hogy se szeri, se száma ne legyen a mesemondásnak. Ezen az alkalmon minden korosztály megszólalt, kisiskolásoktól egészen a szépkorúakig, és mindenki elmondta a saját meséjét. A végén a tanító nénik és óvó nénik közösen bemutattak egy részletet Lázár Ervin Négyszögletű kerekerdő című meseregényéből a közönségnek. Volt eset, hogy a természetbe kirándultunk a gyermekekkel. Két alkalommal buszos kirándulásunk volt Székelyudvarhelyre, ahol egyebek mellett a városi könyvtárba is ellátogattunk, itt 3D-s filmvetítésen vettünk részt, megnéztük a planetáriumot, a játéktermet is birtokba vettük. Tavaly áprilisban két lelkes önkéntes irányításával Cukk néven ‒ ez a fonónak a helyi megnevezése ‒ elindult egy hímzőkör. Az ötletgazda András Mónika tanító néni, aki András Ildikóval közösen adja át tudását az érdeklődőknek. Azóta rövidebb megszakításokkal szerda délutánonként népi hímzések, horgolás, akár népviseleti ing elkészítésének elsajátítása folyik itt a könyvtárban, cél a hagyományos motívumok megőrzése és átörökítése korszerű használati tárgyakra. Ezeken az alkalmakon gyerekek és felnőttek egyaránt részt vesznek. A járvány előtti időszakban minden pénteken volt kézműves foglalkozás gyermekek részére, ahol gipszet öntöttünk, volt üvegfestés, szalvétatechnika, origami, quilling tojásfestés, kavicsfestés, fonalgrafika. Itt az ünnepekre is hangolódtunk. Most már ezek a pénteki foglalkozások is újra elindultak, nagyobb hangsúlyt fektetve a hagyományos minták népszerűsítésére. ‒ Mi a könyvtár szerepe a községben? ‒ A könyvtárnak információgyűjtő, -közlő és közvetítő szerepe van, az itt felhalmozott adatokat bárki díjtalanul igénybe veheti. De a tevékenység nem korlátozódik csak erre, a község kulturális életéhez is csatlakozik. Teleház szerepe is volt a könyvtárnak, ingyenes internet- és számítógép-használatra volt és van lehetőség, de amióta mindenkinek ott van a kezében az okostelefon, azóta ezt a fajta szolgáltatást egyre kevesebben veszik igénybe. Jó tapasztalat az, hogy az eseményeken részt vevők olvasási kedvére jó hatással van a könyvtári környezet. Itt a könyvtárban történik havonta a helyi lap szerkesztése, tördelése is. ‒ Mennyire használják ki a pályázati lehetőségeket? ‒ A Kájoni János Megyei Könyvtár által csatlakoztunk egy országos kezdeményezéshez, az Ora să ŞTIM ‒ Stiinţă, Tehnologie, Inginerie, Matematică pentru copii elnevezésű tudományos, műszaki, informatikai és matematikai ismereteket népszerűsítő projekthez. Ez a program háromtól tíz éves korú gyermekeknek szólt, hat hónapon keresztül, havi négy alkalommal. Ezeken legtöbb esetben az óvódások vettek részt, és nagyon jó partnerek voltak az óvónők. A megyei könyvtár által a pályázaton keresztül kaptunk a programhoz illeszkedő, megfelelő témájú könyveket, így egy-egy mesével, a gyermekek szintjének megfelelő kísérletekkel, szórakoztatva gyarapítottuk az ő tudásukat. Egy másik program, amelyhez kapcsolódtunk, a Virtuális séták volt, ez szintén a Kájoni János Megyei Könyvtár együttműködésével zajlik megyénk több könyvtárában. Ez kulturális és helyismeret jellegű adatbázis létrehozását foglalja magában, célja a településeken fellelhető képanyagok, újságcikkek digitalizálása, rendszerezése, és ilyen formában való hozzáférés biztosítása bárki számára, amely akár helyismereti oktatásban is hasznosítható. ‒ Az önkormányzat hogyan támogatja a könyvtár működését? ‒ Az önkormányzat fenntartja az intézményt, hozzájárul az állomány évenkénti gyarapításához, támogatja a programokat, segítenek, ha bármire szükség van. ‒ Milyen az együttműködés a Kájoni János Megyei Könyvtárral? ‒ Az együttműködés kiváló, sok mindenben támogat, szakmailag irányít, lehetőséget teremt, hogy részt vegyünk különböző programokon. ‒ Milyen szakmai, anyagi haszna van az együttműködésnek? ‒ A megyei könyvtár szakmai, módszertani napokat szervez. Előfizet néhány időszakos kiadványra, amelyet a könyvtárhasználók előszeretettel olvasnak. Költségmentesen felajánlották, hogy igénybe vehetjük a könyvkötő részlegük szolgáltatásait, így sikerült újraköttetni többek között a magyar nyelven kiadott román házi olvasmányokat, amelyeket már nem lehet beszerezni. ‒ Milyen visszajelzéseket kap a munkájára? ‒ Örömmel tölt el, amikor lelkesen hozzák vissza a könyveket, és azt mondják, érdemes volt elolvasni. Jó látni a csillogó gyermekszemeket, és azt, hogy részt vesznek és visszatérnek a könyvtár programjaira.

Péter Ágnes