Aki figyelmesen nyomon követi az állami költségvetés végrehajtásának alakulását, nemegyszer amolyan meglepetésekkel is szembesülhet. Ilyen vonatkozásban a múlt esztendőben, akárcsak az idei esztendő januárjában, meglepetéseket tartogatott a jövedéki adó, pontosabban az abból származó költségvetési bevételek alakulása. Köztudott, hogy 2017. szeptember 15-től, illetve október 1-jétől az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó értékszintje megemelkedett (a különleges jövedéki adó „visszavezetése” nyomán). Jelenleg a benzin esetében annak kvantuma 1,97 lej/liter, a gázolaj esetében pedig 1,83 lej/liter (2017. január 1-jén a szóban forgó érték 1,65 lej, illetve 1,51 lej volt). Ugyanakkor félhivatalos értesülések szerint az üzemanyag-forgalmazás volumene mintegy 6,7%-kal bővült, s ez az ország gazdasági növekedésének, valamint a gépkocsiállomány jelentős gyarapodásának a számlájára írható. Ilyen körülmények között okkal és joggal lehetett számítani a jövedéki adóból származó költségvetési bevételek bővülésére, de nem így történt: míg 2016-ban az abból származó bevételek 15,23 milliárd lejt tettek ki, tavaly csak 14,28 milliárd lejt. Hasonlóképpen alakultak a dolgok ez esztendő januárjában is: a jövedéki adóból származó bevételek 2,1 milliárd lejt tettek ki, míg a megelőző esztendő azonos hónapjában közel 2,5 milliárd lejt, azaz 14,9%-os visszaesés következett be. A költségvetés végrehajtására vonatkozó miniszteri jelentésben semminemű utalás nincs erre a „metamorfózisra” vonatkozóan. A magyarázat mindenképp indokolt lett volna, mert a számadatok tükrében szinte érthetetlen, hogy nagyobb befizetett adó és nagyobb mennyiség ellenére is zsugorodó tendenciát mutat a bevétel. Hecser Zoltán A cikk a Hargita Népe március 12-i számában jelent meg.