A stúdióban már az utómunkák zajlanak, októberben bemutatják a Székelyföldi Legendárium tizenkét részből álló, a székelyföldi legendákat egy történetté kerekítő rajzfilmsorozatának első részét. A premier Budapesten lesz, majd itthon is levetítik a rajzfilmet, aztán London következik, majd az óceánon túl, Amerikában is bemutatkoznak a székely mesehősök és az alkotók. Mesés teremtéstörténettel, a székelyföldi mondák, legendák birodalmának kapuját megnyitva kezdődik a Székelyföldi Legendárium tizenkét részes rajzfilmsorozatának első része. A már élvezhető, de apró finomításokra váró tízperces rajzolt mesét a rajzfilmes műhelyben, a Nárciszrét utcai székhelyen mutatta be nekünk a Legendárium-projekt ötletgazdája, atyja, Fazakas Szabolcs. A három és két dimenzióban megrajzolt mesefilm sorban az ötödik, ami a Legendárium portáján készül, de mind közül kiválik azáltal, hogy ez az első, bevezető része a székelyföldi legendákat feldolgozó, kis történetekbe összeszövő, tucatnyi részből álló sorozatnak – magyarázta Fazakas. Kik a székelyek, hol élnek, milyen titkokról mesél a Tejút? Ezekre a kérdésekre ad egyszerű, a gyermekkorú néző számára érthető magyarázatot a sorozat első része, amelyben a már jól ismert szereplőket látjuk majd viszont. Óriások és tündérek, legendás helyszínek és új mesebeli szereplők is felbukkannak, mint például Nagyapó alteregója, az odúiban legendákat rejtő mesefájának lakója, őre, Szőrmanó. A különállóként is élvezhető, de egybefüggő, kerek mesévé kikerekedő csudás történeteket nemcsak a főhősök, de a varázserővel bíró csodapatkó is összefűzi. Hogyan és honnan kerül Zetéék birtokába a rovásírásos, fénylő patkó? Miért akarja visszaszerezni az ördög? A kérdésre választ ad az első epizód, amely három legendát – az Egyeskő, az Ördögmanó és a Tejút legendáját – dolgozza fel. – Egy részben több legendát is összeszövünk. Nem legendákat mesélünk el, hanem ízelítőt adunk a történetekben a gyerekeknek, azzal a szándékkal, hogy felkeltsük a figyelmüket. A rajzfilmet szeptember végén szeretnénk bemutatni Budapesten, a Magyar Népmese napján, utána következne az itthoni bemutató, majd október 12-én Londonba is elvisszük, a nemzetközi rajzfilmexpóra. Fontos állomása lesz ez a nemzetközi piacépítésnek, mert nagy rajzfilmstúdiók lesznek ott, és a célunk az, hogy nemzetközi pályára állítsuk a rajzfilmjeinket. Ez a szándék repít az Egyesült Államokba is, mert fontos, hogy ne csak itthon, de Európán kívül, az óceánon túl is megismertessük a brandet – sorolta a rajzfilmes projekttel kapcsolatos terveket Fazakas, aki elégedetten nyilatkozott a rajzfilmes csapat munkájáról is. A rajzfilmgyártással és -népszerűsítéssel párhuzamosan fut a másik nagyszabású munka, a Szent László-projekt. A térkép elkészült, nyomdakész a Kárpád-medencében fellelhető legendákat egy kötetben bemutató könyv, amelyből minden Kárpát-medencében lévő magyar tannyelvű iskola kap ajándékba egy példányt. A római látogatás – amiről korábban lapunkban már cikkeztünk – szintén a tarsolyban: a látogatás pontos dátumát várják a vendéglátóktól – mondta el Fazakas. A Legendárium székhelyén ugyanakkor másik újdonságot is megtudtunk: a Székelyföldi Legendárium stúdiójában készül az a helytörténeti vonatkozású, az 1956-os szabadságharc és forradalom székelyudvarhelyi eseményeit dokumentáló, az udvarhelyi ’56-osokat megszólaltató film, amely az operatőr-rendező Fazakas Szabolcs és Balázs Árpád újságíró közös munkája. [box type="shadow" ]„Hajdanán, pontosan a világunk kezdetén, amikor a Jóisten a földet teremtette és mindenféle anyagnak bővében volt, legeslegelőször Székelyföldet teremtette. Ez abból is látszik, hogy nincs a világon annyi tündér, manó, ördög és óriás, annyi égbenyúló hegy, suhogó erdő, földből feltörő borvíz, felhők fölé meredő szikla, mint amennyi ezen a tájon. Ott lebegett a semmiben, pokol és menny között, mígnem az Úristen látta, hogy ez milyen szép és jó. Gondolta, ha már elkezdte, legyen kerek, és megteremtette hozzá a földgolyót. És az emberek, akik e gyönyörűséges s rémisztő tájon laknak, ők is furcsák és különösek.”[/box] Lázár Emese