Hirdetés

Álmok, utak, esélyek

Felmérték a Hargita megyei roma közösség helyzetét és cselekvési tervet is készítettek a két évig tartó Dream Road projekt keretében – hangzott el a projekt eredményeit kiértékelő szerdai sajtótájékoztatón. A program lebonyolítói szerint több tekintetben is hiánypótló munkát végeztek.

Kovács Andrea
Becsült olvasási idő: 5 perc
Álmok, utak, esélyek
Beszámoltak a Dream Road program tevékenységeiről Fotó: László F. Csaba

A szerda délelőtti eseményen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, András Lóránd, a Dream Road projekt menedzsere, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport koordinátora, illetve a projekt kutatói, Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia Egyetem adjunktusa és Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

Elhangzott: a Dream Road projekt elsődleges célja, hogy a roma közösségek számára pozitív előjelű változást generáljon. Mint minden roma közösséget célzó tevékenység, alapvetően a romák felzárkóztatását tűzték ki célul. A program része volt, hogy készségeket fejlesztettek, a közös megoldásokat találtak ki és valósították meg, hatékony és világos kommunikációt folytattak a roma közösséggel. A program alapértelmezett célja volt az együttműködés, a megértés, a közös gondolkodás és a megoldások keresése.

A sajtótájékoztatón azt is elmondták: a most befejezett programban végrehajtott tevékenységek amiatt is egyedülállónak számítanak, hogy a roma közösséget is bevonták, mivel az esetek többségében a roma közösségeket senki sem kérdezi meg az őket érintő projektek kivitelezésekor. Mindegy, hogy szociális munkáról, akár politikai projektekről van szó, az esetek többségében a romák feje fölött döntenek. Ezúttal azonban, a lehetőségekhez mérten, igyekeztek állandó kommunikációt fenntartani a roma közösséggel.

A cselekvési terv, a stratégia, ami létrejött, garancia lehet arra, hogy mostantól, aki valamit akar tenni ebben a témakörben, annak van egy kapaszkodó, amelyhez tud igazodni – jegyezte meg Borboly Csaba.

Bíró Barna Botond szerint a pályázatot megfelelő hatékonysággal ültették gyakorlatba, és elérték a kívánt eredményeket. Úgy vélte: nagy eredmény, ami az elmúlt két évben történt ebben a kérdésben. Mint részletezte, elkészült egy olyan kutatás, amely pontosan feltérképezte a Hargita megyei romák jelenlegi helyzetét. Ez a kutatási eredmény minden további intézkedés kiindulópontja lesz, hogy tudják, milyen tevékenységet kell elkezdeni, milyen közpolitikákra van szükség. Hozzátette: erre a projektre nagy szükség volt. Már tudják, hogy kikkel kell beszélniük, és hogyan értesülnek azoknak a csoportoknak a problémáiról, akik mélyszegénységben élnek. Tudják, kik azok, akikkel a romák kapcsolatot tartanak, kit fogadnak el vezetőnek, és ez azért fontos, mert vannak olyan helyzetek, amikor lenne lehetőség javítani a sorsukon, de nem tudják, kivel kell beszélni, kit kell keresni.

Jó, hogy végre asztalra került egy olyan téma, ami eddig a szőnyeg alá volt söpörve. Lényeges, hogy nem finomkodva, hanem tabudöntögető módon beszélünk róla. Ezt a helyzetet csak úgy lehet megoldás felé irányítani, ha őszintén beszélünk, ha kimondjuk a dolgokat, nem óvatosan kell megközelíteni – fejtette ki az alelnök.

László F. Csaba
Felzárkóztatás. Részletesen beszámoltak a két évig tartó programról

A sajtóeseményen András Lóránd, a Dream Road projekt projektmenedzsere ismertette a projekt hátterét is. Elmondta: projekt tevékenységeit az Interreg Duna Transznacionális Program keretében ültették gyakorlatba, 2020. július 1. és 2022. december 31. között. Összköltségvetése több mint 1,6 millió euró.

Az elmúlt két évben több tekintetben is hiánypótló munkát végeztünk Hargita megyében. Ez az első olyan megye Romániában, amely ilyen mélységben elkezdett foglalkozni a mélyszegénység kérdésével. Ennek a látszata még csekély, de az, hogy ma egy megyei önkormányzat ezt a kérdést megvitatja, elkezd szociálpolitikában gondolkodni, az egyedülálló – fejtette ki a projektmenedzser.

Mint részletezte: különböző események és képzések révén igyekeztek bevonni és felzárkóztatni a romákat. Ilyen esemény volt a Székelyföldi Roma Szabadegyetem, emellett képességfejlesztő tréningeket, kerekasztal-beszélgetéseket, képzéseket és konferenciákkal is tartottak. A hangsúlyt azonban sokkal inkább a helyi szociálpolitikára és a roma közösségek cselekvőképességének fejlesztésére helyezték, ugyanis a szociális munka elengedhetetlen, de nem elégséges.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!