Aránytalan intézkedésnek minősülhet, ha nem bizonyítható tudományosan, hogy a barna medve populációja túlszaporodott – többek közt ezzel indokolta Nicușor Dan államfő, hogy az alkotmánybíróságon támadta meg a medvepopuláció szabályozását célzó törvényt. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az államfő arra is rámutatott: a jogszabály nem támasztja alá kellőképpen, hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonságának fenntartására más megoldások ne lennének elegendőek. Szerinte a törvény ebben a formában európai szabályokat sérthet.

Nicușor Dan ugyanakkor kifogásolta azt is, hogy bár a jogszabály tiltja a két év alatti bocsokat nevelő anyamedvék kilövését, ennek megszegése esetén nem ír elő szankciókat. Az államfő szerint emiatt a rendelkezés nem kötelező jogi normává, hanem pusztán erkölcsi ajánlássá válik. Továbbá úgy vélte, hogy a 859 példányra vonatkozó országos kilövési kvóta jóváhagyása egy digitális, valós idejű monitoringrendszer hiányában lehetetlenné teszi a megszabott felső határ betartását, és akár a kvóta túllépéséhez is vezethet.
„Az a tény, hogy a megszabott kvóta túllépése esetén semmilyen szankció nem alkalmazandó, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó nem a faj tényleges védelmét tűzte ki célul (amint azt az uniós jog előírja), hanem egy engedékeny, jogi szigorral nem rendelkező keretet hozott létre” – idézte az államfő beadványát az Agerpres.

Tánczos Barna: A törvény tudományosan megalapozott
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes Facebook-bejegyzésben reagált az államfő döntésére. Mint írta, a törvényben olyan arányos megelőzési és beavatkozási kvótákat javasoltak, amelyeket a tavaly lezárult genetikai populációfelmérés eredményeire alapoztak. Az volt a céljuk, hogy megfékezzék a medvék túlszaporodását, és védjék az emberi életet, valamint a mezőgazdasági tevékenységet. „A tudományos alapon meghatározott arányos beavatkozás összhangban van a faj védelméről szóló rendelkezésekkel és más európai gyakorlatokkal” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: bíznak abban, hogy az alkotmánybíróság rövid időn belül megállapítja, hogy a jogszabály nem sérti az alaptörvényt, így még a nyár folyamán kihirdethetik azt.

A jogszabály előírásai
Mint arról beszámoltunk, a képviselőház áprilisban fogadta el döntő házként az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet, amely évente 859 medve kilövését tenné lehetővé, ezzel megduplázva a jelenlegi kvótát. A jogszabály a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményeire épül. Az RMDSZ korábbi tájékoztatása szerint az elmúlt két évtizedben 26 ember vesztette életét medvetámadások következtében, és több mint 274-en sérültek meg. Az éves kvótát mintegy 500 vadászterület között osztanák szét, figyelembe véve a genetikai felmérés adatait, a 2024–2025-ös állománybecslést, a vadkárok mértékét és a genetikai mintavételek számát. A képviselőház ugyanakkor azt a törvénytervezetet is elfogadta, amely a veszélyes medvékkel kapcsolatos azonnali beavatkozásról szóló sürgősségi kormányrendeletet hagyja jóvá. Eszerint ha egy településen medve jelenik meg, a helyi beavatkozási csapat belterületen azonnal dönthet a kilövésről.

Nem hatott az államfőre a petíció
Mint arról beszámoltunk, a törvény mielőbbi kihirdetését időközben 22 Hargita megyei település vezetője petícióban kérte Nicușor Dan államfőtől. A petíciót kezdeményező Kovács Lehel farkaslaki polgármester a Hargita Népének elmondta: azért kezdtek aláírásgyűjtésbe, mert a helyi közösségek állandó félelemben élnek amiatt, hogy a medvék egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken, háztartások, iskolák és forgalmas közterek közelében.