Helyt adott az alkotmánybíróság (CCR) a Nép Ügyvédje által benyújtott óvásnak, amelyet a szükségállapot szabályainak áthágása miatt kirótt büntetések összegére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet ellen nyújtott be az ombudsman - közölték az Agerpres hírügynökséggel a taláros testülethez közel álló források. [caption id="attachment_43739" align="aligncenter" width="1000"] Illusztráció[/caption] A Nép Ügyvédje az ostromállapot, illetve a szükségállapot bevezetésére vonatkozó 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet két cikkelye, illetve az ezt módosító 2020/34-es kormányrendelet ellen nyújtott be alkotmányossági kifogást. Érvelése szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert olyan területeken engedélyezi az államfőnek a jogalkotást, amelyekről csak a törvényhozó testület dönthet organikus törvények módosítása révén, az emberi jogok gyakorlásának korlátozásával. Az ombudsman ezen kívül azt is kifogásolta, hogy a jogszabály túlságosan általános, nem szab ki egyértelműen követendő magatartást, és a hatóság képviselőinek nincsenek objektív kapaszkodóik a kihágás megállapítására. Ugyanakkor a kiróható bírság összegét sem egyértelműsíti a jogszabály, így a bírságoló rendőrök szubjektív megítélésétől függ a büntetés összegének megállapítása. Frissítés: Az ombudsman reméli, hogy a kormány talál valamilyen módot a szükségállapot miatt kirótt bírságok visszavonására Renate Weber, a Nép Ügyvédje úgy nyilatkozott ma, miután az alkotmánybíróság helyt adott a szükségállapot szabályainak megszegéséért kiszabható bírságokra vonatkozó kifogásának: reméli, hogy a kormány megtalálja a módját, hogy semmissé nyilvánítsa ezeket a büntetéseket. Weber az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, tudomása szerint a szükségállapot szabályainak áthágása miatt kirótt bírságok száma 300.000 körüli, és ezek közül körülbelül 100.000 ellen óvást emeltek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben minden fellebbezést egyenként kell megtárgyalniuk, hatalmas pluszmunka vár a bíróságokra. – Ezért talán valamilyen módot fog találni a kormány, talán amnesztiát vagy valami más utat az összes ilyen bírság eltörlésére, hiszen sokan vannak, akik nem nyújtottak be fellebbezést, nem is tudták, hogy erre lehetőségük van, lehetnek idős, vagy hiányos ismeretű emberek, csekély jövedelemmel, akik hatalmas összegű bírságokat kaptak, és talán most attól félnek, hogy elveszítik az otthonukat vagy a javaikat. Én remélem, hogy a kormány tenni fog valamit ez ügyben – mondta az ombudsman. Weber felidézte, hogy két okból emelt alkotmányossági kifogást a rendelet ellen. Egyrészt az felhatalmazta az államfőt a jogalkotásra olyan kérdésben, amelyben csak a törvényhozó testület dönthet, és amely emberi jogokat és szabadságokat korlátoz. Másrészt túlságosan megemelte a szükségállapot szabályainak áthágásáért kiróható bírságok minimumát és maximumát, anélkül, hogy átlátható és konkrét útmutatást adott volna a kiszabható összegekről, így a katonai rendeletek előírásait "mindenki úgy értelmezte, ahogy akarta". – Örülök, hogy az alkotmánybíróság nekünk adott igazat ebben az ügyben, mert a 300.000 büntetés és a kirótt összegek egyértelműen túlzásra utalnak, ilyen tekintetben első helyre kerültünk Európában – érvelt a Nép Ügyvédje. Weber azt is közölte, hogy ma a vészhelyzeti állapot bevezetésére vonatkozó rendelet ügyében is alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis a szöveg ebben az esetben is homályos, és a vészhelyzeti állapot kifejezésnek nincs törvénybe foglalt meghatározása.

HN-információ/Agerpres