A klasszikus konzuli ügyek intézése mellett jelentős feladatot ró Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusára az egyszerűsített honosítási eljárás, emellett azonban a külképviselet a maga sajátos eszközeivel aktív résztvevője a térség kulturális, oktatási, tudományos, sport- vagy akár gazdasági életének.

- Beszélgetés Dr. Zsigmond Barna Pál főkonzullal -

– Hogyan sikerül megfelelni ennyi kötelező, no meg önként vállalt feladatnak? – A különböző kulturális, oktatási, gazdasági vagy éppen sportrendezvényeken való részvételre, illetve az általunk szervezett eseményekre inkább tekintünk egyfajta nemes feladatként, mint kötelezettségként, hiszen a főkonzulátus számára mindig is fontos célkitűzés volt a helyi társadalom életében való aktív részvétel. – A főkonzulátus Gál Sándor utcai nagyterme nemcsak az állampolgársági eskütétel helyszíne, hanem számos kulturális rendezvénynek is helyet ad. Tavaly ősztől – a rendezvényidény kezdetétől – hány kiállítást, könyvbemutatót láttak vendégül? – Nehéz hirtelen számokat mondani, mert olyan sok kiváló eseménynek adott otthont a Lázár-ház: tudományos elmélkedésekre, könyv- és filmbemutatókra, kiállításmegnyitókra egyaránt sor került. Hatalmas érdeklődésre tartott számot például a nagysikerű Ugron Zsolna írónő legújabb könyvének, az Úrasszonyok-trilógia második kötetének, A nádor asszonyai című regényének bemutatója, de szintén rengetegen voltak kíváncsiak Fodor István doktor úr „légből kapott” fotóira, a Székelyföld madártávlatból című tárlatra. Most éppen a méltán híres, néhai baróti festőművész, Bodosi Dániel munkái láthatók a díszterem falain. A kultúra mellett bizonyos időközönként a gazdasági élet szereplői számára is alkalmat kínálunk a találkozásra: munkareggelik keretében ismerhetnek meg olyan székelyföldi kezdeményezéseket, amelyek érdemesek a támogatásra, a széles körű népszerűsítésre. – Az erdélyi képzőművészeti élet markáns képviselőinek alkotásait láthatta a közönség a Lázár-ház termének falain. A könyvkiadás terén szélesebb volt a merítés: az erdélyi szerzők mellett számos magyarországi író, tudományos szerző lehetett a főkonzulátus vendége. Hogyan fogadta a közönség a kezdeményezést? – Igazi kihívás beilleszkedni Csíkszereda színes programkínálatába, hiszen mindig történik valami a városban, igazi pezsgés jellemzi a kulturális életet. Természetesen, vannak olyan rendezvényeink is, amelyek a helyi közönségnek csak egy bizonyos szegmensét szólítják meg, de volt már olyan eseményünk is, amelyen kétszer annyian vettek részt, mint ahány ülőhelyet tudtunk biztosítani. – Bár szűkebb réteghez szól, szakmai körökben nagy elismerésnek örvend a Professzorok Erdélyben előadássorozat, általuk a magyar kulturális térben egyesül a magyar nyelvű tudományosság is. Kik voltak meghívottjaik, s kiket szándékoznak még meghívni előadni? – A Professzorok Erdélyben elnevezésű előadássorozatot két városban, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen szerveztük meg a tavalyi év folyamán, arra törekedve, hogy a magyarországi Professzorok Batthyány Körének minél több jeles tagját bemutathassuk. Többek között Botos Katalin közgazdász, Kilár Ferenc vegyészprofesszor, Lovas Rezső fizikus, Náray-Szabó Gábor vegyész és Visy Zsolt régészprofesszor tartott lebilincselő előadásokat a két megyeközpontban. A jövőre nézve egyelőre nincs újabb meghívottunk, de nem tartom kizártnak ősztől az előadássorozat folytatását. – A főkonzulátus munkatársait gyakran látni különböző kulturális rendezvényeken vagy oktatási intézményekben szervezett találkozókon. Milyenek a képviselet kapcsolatai ezekkel az intézményekkel? – Mind a kultúra, mind pedig az oktatás fontos terület Magyarország kormánya számára, külképviseletként pedig természetesen mi is igyekszünk eleget tenni a különféle intézmények részéről érkező meghívásoknak. Kiemelt helyet foglal el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyet a magyar kormány hozott létre és finanszíroz annak érdekében, hogy a helyi fiatalok számára megfelelő képzést biztosítson magyar nyelven, hogy könnyebben boldoguljanak szülőföldjükön. Rendkívül fontosnak tartom a jó kapcsolat megteremtését és fenntartását minden magyar nyelvű oktatási, illetve kulturális intézménnyel, hiszen létük, és az általuk szervezett események hozzájárulnak magyarságunk megmaradásához. – Az üzleti szféra számára is szerveznek rendezvényeket. Hogyan járulnak ezek hozzá a magyar–magyar – és általuk a román–magyar – gazdasági kapcsolatok erősítéséhez? – A főkonzulátus a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik néhány projektet működtetni, amelyek erősítik a magyar–magyar gazdasági kapcsolatokat. Sok esetben nagyon kevésen múlik egy gazdasági kapcsolat, egy új munkahely létesítése, és előfordul az is, hogy egyszerűen a kereslet nem találkozik a kínálattal. Gyakran tapasztalom például, hogy bár számtalan magyar borász kínálja elérhető áron portékáját, Székelyföldön kevés étterem illeszti be ezt kínálatába. Ezért is szervezzük meg immár harmadik alkalommal az úgynevezett bor-kerekasztalt, hogy találkozási felületet biztosítsunk a kereskedők, termelők és vendéglők számára, hiszen ha megismerik egymást, ha találkozik a kereslet a kínálattal, könnyebbé válik a kommunikáció, a két terület kölcsönösen segítheti egymást. Ebbe a keretbe illik be az üzleti reggeli sorozatunk is, amelyet nagy érdeklődés övez a vállalkozók körében, és amely nagyszerű fórum egy-egy kezdeményezés megismerésére. Az esetek többségében csak a találkozás lehetőségét kell megteremteni ahhoz, hogy egy-egy ötlet elmozduljon a holtpontról és eredményre vezessen. – Számos sporteseményen látni Önt, közismert sportszeretete. Milyen intézményes kapcsolatokat sikerült kiépíteni a sportvilággal? – A sportnak nagy jelentősége van a mindennapi életben. Egyesek szerint a sport megváltoztathatja a világot. Ha ez túlzás is, abban sokan egyetértenek, hogy a sport közelebb hoz embereket, a fiatalokat megtanítja küzdeni, kitartásra és összetartásra nevel. Én magam, magánemberként a csíkszentgyörgyi Fiság csapatát „erősítem”, de van saját futballcsapata a főkonzulátusnak is. Nem szoktunk különösebben büszkélkedni a sikereinkkel, de elismeréssel és köszönettel tartozom a kollégáimnak, hiszen az elmúlt időszakban, a környéken játszott futballmérkőzéseink zöme a javunkra dőlt el. Az elmúlt években ugyanakkor több területen indítottunk Konzul-kupa-sorozatot: a futball mellett sí- és teniszversenyt is szerveztünk már, nagy sikerrel. A sport összehozza az embereket, hiszen a pályán nincsenek gazdag vagy szegény emberek, magyarok vagy románok: szakmai vagy épp etnikai hovatartozástól függetlenül vehetünk részt benne. Van, amikor a győzelemért állunk pályára, és van, amikor csak magáért a játék, a mozgás öröméért rúgjuk a bőrt, ütjük a labdát vagy állunk sílécre. Több egyesülettel ápolunk kiváló kapcsolatot, talán az is segít bennünket, hogy a magyar kormány kiemelten támogatja a sportot. Ennek keretében külön ki kell emelni a Székelyföld Labdarugó Akadémiát, amely jelentős magyar állami támogatásban részesült, és amely Szondy Zoltán vezetésével kitűnő eredményekkel bizonyít. A közeljövőben tervezik egy új kollégium felépítését Csíkszeredában, remélem, mielőbb meglesznek a szükséges engedélyek az építkezés elindításához. – Ugyanilyen aktív a főkonzulátus jelenléte a konzuli kerület többi megyéjében is? – Igyekszünk aktívan jelen lenni a székelyföldi megyékben és a többi magyarlakta vidéken is – például Bákó megyében a csángók vonatkozásában. A rendelkezésre álló erőforrások függvényében vagyunk jelen Baróttól Marosvásárhelyig vagy Marosludastól Gyergyószentmiklósig a térség életében. A rendezvények mellett nagyon sok településen szervezünk kihelyezett konzuli napot is. – Mit terveznek nyárára, illetve a következő rendezvényidényre? – Habár a nyár a szabadságolások időszaka, a főkonzulátus mint intézmény ekkor sem megy vakációra: tervezünk eseményeket a következő időszakra is. Épp most készülünk például a második tenisz Konzul-kupára, amelyet tavaly is nagy érdeklődés övezett: a környező megyékből is érkeztek versenyzők az alapvetően barátságos megmérettetésre. Ami a főkonzulátus legfőbb tevékenységét, a honosítási folyamatot, valamint az ügyintézést illeti, a programunk változatlan: továbbra is hétfőtől csütörtökig reggel 8-tól délután fél 5-ig, illetve péntekenként 8-tól 14 óráig fogadjuk ügyfeleinket, akik a megszokott telefonszámon (0366–087000), illetve e-mail címen (mission.csk@mfa.gov.hu) érhetnek el bennünket. De további információkat szerezhetnek weboldalunkról (www.csikszereda.gov.hu) és Facebook-oldalunkról is. – Visszatérve a képviselet munkájának jelentős hányadát kitevő egyszerűsített honosítási eljárásra: hogyan alakult a kérelmezők, illetve a már állampolgársági esküt tett honosítottak száma? Tart-e még a fokozott érdeklődés e lehetőség iránt? – Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy nagy az igény a honosítás iránt. Az elmúlt időszakban hangsúlyeltolódás ment végbe a főkonzulátus munkaszervezésében azáltal, hogy nőtt a kiszállások, kihelyezett konzuli napok iránti igény. Ma már az iratkiadás nagy részét külső helyszínen bonyolítjuk, de emellett folyamatossá és 2014-től már rendszeressé váltak a kérelemátvétel céljából szervezett kiszállások is. Ősztől megteremtettük a külső helyszínen történő útlevéligénylés lehetőségét is, amelyet azóta folyamatosan biztosítunk, tekintettel arra, hogy a magyar útlevélre továbbra is folyamatos és nagy igény mutatkozik. A kiszállások szervezésében együttműködünk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, az RMDSZ-szel, illetve az erdélyi magyar történelmi egyházakkal és civilszervezetekkel, akik segítséget nyújtanak a kérelemátvétel megszervezésében. Sarány István