Múlt pénteken a Tudor negyedben egy kis oldalutcába próbáltam befordulni, de a parkoló autók miatt a szembejövő TOP iskola autóvezetője úgy látta, hogy nehezebben férne el mellettem. Én azonban jeleztem, hogy nyugodtan kikerülhet, mire ő a lehúzott ablakból a koromat (amire büszke vagyok) és édesanyámat emlegetve ordítozott minősíthetetlen szókincset használva. Hirtelen szóhoz sem tudtam jutni, csak arra gondoltam, hogy talán a mellette ülő fiatal hölgynek (aki nyilván tanítvány volt) akart „példamutató” leckét adni, hogy hogyan kell a forgalomban „érvényesülni”. Másrészt az is eszembe jutott, hiszen nemrég olvastam, hogy itt Csíkban végtelenül gyenge az egyes autóvezetést oktatók munkája, mert megyeszinten a vizsgaeredmények egyáltalán nincsenek topon. Mindez eszembe jutott, de az ordítozásra nem válaszoltam, csak nem ereszkedhettem a fent említett oktató szintjére. Talán mégis egy jó tanács: mindenki válassza meg az oktatóját, és főleg azt, hogy milyen példát követ. Fazakas Attila, Csíkszereda