Már köztudott, hogy az idén gyökeresen megváltozott a közbeszerzési jogszabályozás, egy új törvénycsomag lépve hatályba. A gyakorlatba ültetéstől ugyan már eltelt jó két hónap, de az új közbeszerzési rendszer, amelyet egyébként az eddiginél rugalmasabbnak és átláthatóbbnak képzeltek el, nemigen bizonyította be „felsőbbrendűségét”. Gyakran hallani arról, legalábbis egyes közigazgatási hatóságok, intézmények illetékesei részéről, hogy továbbra is beleütköznek olyan bürokratikus akadályokba, amelyek lépten-nyomon éreztették hatásukat a megelőző jogszabályozásban is. Nehéz eligazodni a közbeszerzési eljárásokban, továbbra is vannak félreértelmezhető dolgok – állítják egyesek. Megyénkben is egyes településvezetők azt hangoztatják, hogy továbbra is körülményes, nehézkes az eljárás. A minap egy 15,5 millió lej értékű projekt kapcsán Brăila municípium polgármestere, Viorel Marian Dragomir azt nyilatkozta az egyik szaklapnak, hogy a közbeszerzési eljárást, illetve a licitet megsemmisítették többször is. Az elektronikus közbeszerzési rendszer (SEAP) négyszer fordította vissza az eljárást ilyen-olyan okokra való hivatkozással. Személy szerint azt sérelmezte, hogy velük első perctől kezdődően nem közöltek egy egyértelmű és egységes álláspontot a „miként” vonatkozásában. Másoktól azt hallani, hogy az idén hatályba lépett új jogszabályozás okán az is megtörténhet, hogy nem sikerül megvalósítani a 2016-os esztendőre előirányzott egyes infrastrukturális munkálatokat. Másként látják Az Országos Közbeszerzési Szakhatóság (ANAP) illetékesei szerint a gondokat mindenekelőtt a kellő ismeretek hiánya, az új törvénycsomag előírásainak elsajátítása tekintetében megmutatkozó mulasztások okozzák. A szakhatósághoz beérkezett „segélyhívások” elemzéséből az derül ki, hogy számos központi és helyi közigazgatási hatóságnál, közintézményeknél stb. nem ismerik kellőképpen a jogszabályozás alkalmazásának módozatát, illetve a módszertant. Elismerik ugyanakkor azt is, hogy nem elég tisztázni valamit, hanem ismerni kell a konkrét gyakorlatba ültetés módozatait, az arra vonatkozó előírásokat is. A tapasztalataik szerint viszont számos központi és helyi közigazgatási hatóság esetében kevés a közbeszerzésekben jártas szakember. Ennek okán pedig késlekedés mutatkozik a közbeszerzési eljárások „útra indítása” tekintetében, sőt egyesek a kivárásra rendezkedtek be. Azt is hangoztatják, hogy túl azon, hogy esetenként nem elegendő a személyzetszám, gondok vannak a szakmai hozzáértés, felkészültség tekintetében is. Ebben az összefüggésben pedig úgy vélekednek, hogy főleg olyan jogászokra lenne szükség, akik úgymond szakosodtak a közbeszerzésekre. Igen ám, de vannak még az országban olyan területi-közigazgatási egységek is, amelyek apparátusában jogi egyetemi végzettséggel rendelkező alkalmazott egyáltalán nincs – állítják egyes elemzők. Központosításra lenne szükség A közbeszerzésekkel kapcsolatosan nemrégiben Radu Puchiu, a kormányfő kancelláriai hivatalának egyik államtitkára azt nyilatkozta, hogy a közintézmények esetében indokolt lenne egy közös szabványokon alapuló központi beszerzési rendszer bevezetése. Ez mindenekelőtt a számítástechnikai eszközök és felszerelések esetében lenne több mint indokolt, mert értesülései szerint olyan esetek is előfordultak, amikor egy polgármesteri hivatal 100 000 lejt költött egy laptop megvásárlására. Az ilyen esetek mindenképp elkerülendők az államtitkár szerint, s ilyen tekintetben előremutató és hasznos lenne az ausztriai tapasztalat, ahol az informatikai rendszerekkel kapcsolatos közületi beszerzések központosított rendszer keretében zajlanak le. Szerinte ez egyrészt gördülékenyebbé tenné magát a közbeszerzést, de ugyanakkor jelentős megtakarítások elérése is valós lehetőséget teremtene. Továbbá ilyen közbeszerzés révén nem férhetne vita ahhoz, hogy mennyire átlátható vagy sem az az eljárás. Lehet, hogy neki van igaza… Hecser Zolán