Főleg Udvarhelyszéket érintő megvalósításokról, tervekről kérdeztük a megyei önkormányzat alelnökét. Nem véletlenül, hiszen itt zajlik az egyik legnagyobb infrastrukturális beruházás, ugyanakkor itt fenyeget sok kis települést az elnéptelenedés veszélye. A turizmus is szóba került, amely – ha jól értjük a trendeket – egyértelműen kitörési pontot jelent a megye számára. – Mennyire elégedett az idei esztendővel? – Elégedett teljesen nem lehetek, főleg, ha azt nézem, hogy a koronavírus-járvány ezt az évet is nagyban befolyásolta, és sok mindenben gátolt, nemcsak az intézményünket, hanem a civil szervezeteket, sportklubokat is. Sok olyan rendezvény maradt el miatta, ami színesítette volna a megye kulturális, sport- és civil életét. Ami a megyei önkormányzat munkáját illeti, vannak eredmények, amire egyértelműen büszke vagyok, és vannak olyan elindított programjaink, amelyektől sok mindent várok. – Gondolom, a megyei tanács pályázati programjait is befolyásolta a járványhelyzet? – Magát a pályáztatást nem zavarta meg, viszont a pályázatok lebonyolításában okozott problémát, például, ha rendezvények szervezésére nyert valaki támogatást. December elejéig zajlik az elszámolás, és főleg azoknak a szervezeteknek vannak nehézségeik, amelyek mostanában kellett volna lebonyolítsák az eseményeiket. Volt, amelyik megrendezhette online térben is, amit szeretett volna, volt, amelyik nem, ezek esetében a teljes elnyert összeget nem lehet elszámolni. – Milyen eredményekre gondolt az előbb? – Két olyan dolgot nevesítenék, amiben országosan elsők vagyunk. Az egyik az, hogy idén első alkalommal online felületen lehetett pályázni a megyei önkormányzat civil szervezeteknek, sportegyesületeknek szóló pályázati programjában. Idén is nyolc kategóriában nyújtottunk támogatást. Már tavaly dolgoztunk az online rendszeren, most, menet közben láttuk, hogy még hol van szükség finomításra, de el tudom mondani, hogy összességében jól működött, és ezzel megkönnyítettük a pályázók dolgát, hiszen nem kellett a dokumentációt kinyomtatva behozni Csíkszeredába, illetve az ezzel dolgozó kollégák dolgát is. Esetleg az okozhatott nehézséget, hogy a pályázóknak elektronikus aláírást kellett beszerezniük, de ez nekik jól jöhet máshol is. A másik eredmény az, hogy létrehoztunk egy saját közbeszerzési központot. Ennek lényege, hogy minden megyei önkormányzatnak, aki ezt szeretné, le tudjuk bonyolítani a közbeszerzését. Nagyon sok vidéki önkormányzatnál egyszerűen nincs meg a szükséges szakmai apparátus ahhoz, hogy nagyobb közbeszerzésekbe belevágjanak. Szakembereink segítségét az alintézmények is igénybe vehetik. Sokat jelent ez, illetve fel is gyorsíthatja a komolyabb projektek elindítását és megvalósítását. Az Országos Közbeszerzési Hatóságnál kellett ehhez jelentkezni, és összesen három önkormányzatnak adtak lehetőséget és segítséget egy ilyen központ létrehozására, Temesvárnak, a Szeben megyei önkormányzatnak és nekünk. Ez már önmagában is büszkeségre adhat okot, de mi vagyunk az elsők, akik már létre is hoztuk a Központi Közbeszerzési Hatóságot. – Kérem, beszéljen az elindított beruházásokról. – Nagy reményeket fűzök két pályázathoz, amelyek révén két inkubátorházat hoznánk létre, egyet Székelykeresztúron és egyet Balánbányán. Ezek hasonlók lennének a székelyudvarhelyi Harghita Business Center vállalkozói inkubátorházhoz, sőt ide is fognak tartozni, egy fejlesztési társulás irányítása alá. A pályázatok átmentek már sok szűrőn, és már a szerződés aláírására várunk. – Nemrég megosztott egy grafikont a közösségi oldalán, amely szerint évről évre nagyobb összeg jut udvarhelyszéki infrastrukturális fejlesztésekre. – Itt zajlik a megye legnagyobb ilyen jellegű beruházása, az európai uniós pénzekből finanszírozott útépítés, amely Ócfalvától indulva, többek között Kányádot, Székelydályát, Városfalvát, Homo- ródszentpált érintve jut el Kovászna megye határáig. A mintegy 50 kilométeres építkezés már elkezdődött, jövőben már aszfaltoznak. A megyei tanács saját költségből vállalta, hogy Székelypetek irányába is „kitér”. Ezenkívül sok olyan útépítés is zajlott, illetve zajlik, amelyeknek a kistelepülések összekötése a célja, illetve megnyitni a kapukat az olyan zsáktelepülések előtt, mint például Siklód. Azt látom, hogy az elmúlt pár évben olyan stratégiai fontosságú utak épültek meg Udvarhelyszéken, illetve vannak még tervben, amelyek egy-egy kistérségnek óriási erőforrást jelentenek, vagy akár a település elnéptelenedését akadályozzák meg. Ami még fontos, hogy összesen 140 kilométernyi útszakaszt telekkönyveztünk az idén Udvarhelyszéken. Az, hogy az utak esetében a tulajdonjog nem volt mindig tiszta, konfliktusokat okozott. Például ahol erdőn megy át az út, ott a növényzet egy idő után „rátelepedik”, az erdészetek pedig befoglalják az üzemterveikbe. Magyarázhattuk, hogy az út az nem lehet erdő, de gyakran a beruházások kivitelezésében is történtek csúszások emiatt. Az, hogy most telekkönyvbe vettünk számos útszakaszt, egyértelmű helyzetet teremt. – Mennyire mérhető a folyamat, mármint az, hogy ahová út vezet, ott látható egyfajta elmozdulás? – Homoródalmás példáját emelném ki. Amióta két jó aszfaltúton is meg lehet közelíteni a falut, panziók épültek, vendéglő nyitására pályáznak a helyiek, fürdőt építettek, amelynek akkora a kihasználtsága, hogy két héttel előre be kell jelentkezni, és már azon dolgoznak, hogy a Vargyasi-szoros irányába aszfaltutat építsenek, villanyt vezessenek, hogy turisztikai szempontból minél jobban kiaknázhassák a létező lehetőségeket. Mindenütt ez van: amikor az alapinfrastruktúra – például a jó út – készen van, akkor már lehet egyéb, a helyiek jólétét biztosító terveken gondolkodni. – Anghel Saligny-program? – Udvarhelyszék összesen több mint 800 millió lejre pályázik. A megyei tanács által feltöltött, útépítéssel kapcsolatos pályázatai közül ismét egy udvarhelyszéki projekt a legjelentősebb: a Székelyudvarhely Székelykeresztúrral összekötő 137-es megyei út teljes körű rehabilitálása, amelynek becsült értéke a terv alapján 150 millió lej, és amely az út kiszélesítését, kerékpárút építését is tartalmazza, ahol csak lehetséges. Nagy értékű terv, és mivel túllép a 140 millión, nem biztos, hogy ebben a körben megkapjuk a finanszírozást erre. Az lenne a lényeg, hogy tudjunk minél több pénzt kiharcolni a megyének a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, hiszen például a PNDL 2-ben Hargita megye valamivel kevesebb mint 50 millió lejt kapott, miközben voltak olyan megyei önkormányzatok, amelyek 350 milliót, egyszerűen azért, mert akkor csak néhány útszakaszra volt tervünk. Most terv van bőven, és az esélyegyenlőség jegyében kaphatna akár több pénzt is a megye. A fő cél az, hogy a Saligny-program mindhárom térségben tudja kifejteni hatását, mindenütt legyenek olyan beruházások, amelyek a helyi közösséget segítik. – Sokat foglalkozik Ön turisztikai kérdésekkel. Mit hozott a konyhára például a Visit Harghita program? – Ebben azért én kissé elfogult vagyok… Szerintem nagyon sokat hozott, és még sokat fog hozni. Az, hogy a megyei kínálati csomagot, a látványosságokat egy helyre összegyűjtve felhelyeztük a turisztikai térképre, jelentős segítséget nyújt a népszerűsítésben. Több programunk van még, ami ezt célozta meg, megemlíteném a Családbarát tanúsítvány odaítélését, de a Visit Harghita csapata akár az engedélyeztetési, minősítési folyamatban is segítette a helyi panziókat. Évszaktól függően igyekszünk összehangolni a turizmusban részt vevők munkáját, most például kártyákat fogunk készíttetni, amely a sípályák egységes beléptető rendszerét erősíti majd. Tény, hogy a járványhelyzet eléggé térdre kényszerítette ezt az ágazatot, nagyon nehéz túlélni. Mi folyamatosan tartottuk a turizmusban érdekeltekkel a kapcsolatot, képzéseket szerveztünk. Többször meghívtuk Răzvan Pascu turisztikai bloggert és csapatát azért, hogy a megye változatos turisztikai kínálatát népszerűsítse a belföldi piacon. Ennek köszönhetően sokszor bekerültünk a televíziókba, írtak, beszéltek rólunk. Az együttműködésben, népszerűsítésben hiszünk. A hegyimentő szolgálattal például egész komoly dolgokat tudtunk megvalósítani, panorámakabinokat, érdekes hegyi menedékeket állítottunk fel a Békás-szoros szikláin, sőt szeretnénk egy ilyet a Vargyas-szorosba is elvinni. Mint sokan tudják, itt egy via ferratát is építettünk. – Még milyen kitörési pontjaink lehetnek? – A turizmus átalakult, élményturizmussá vált. Az emberek csak önmagáért egy szálláshelyért nem jönnek ide, az egyéb szolgáltatások érdeklik őket. Éppen ezért abban vagyunk érdekeltek, hogy ne feltétlenül a panziókat, szállodákat mutassuk meg, hanem az éppen egyedi vagy nagyon jó szolgáltatásainkat. Az egyik ilyen a gasztronómia. Most épp a helyi gasztronómiai pontok létrehozását népszerűsítjük, azaz egyfajta magánkonyhák létesítését, amely a helyi termelőknek biztosít majd újabb lehetőséget, de a turistáknak is nagyon jó lenne, ha elfogyaszthatnak egy ebédet olyan helyen is, ahol épp nincs vendéglő, de van látnivaló. – Jól tudom, jövőre tematikus évet terveznek? – Valóban, a következő év a turizmusnak szentelt év lesz megyénkben, javában dolgozunk a programokon, de ennél többet most még nem mondanék erről. – Turizmus szempontjából jó úton jár a megye? – Olyan lehetőségeink, értékeink vannak, amiket mi nem mindig értékelünk kellőképp, mert természetesnek vesszük. Néha attól tartok, hogy a népszerűsítéssel túl előreszaladunk, amikor a szolgáltatások minősége még nem ért el arra a szintre, hogy a távolról jövő turista elégedetten távozzon innen. Nem jó, ha a látogatónak például sorba kell állnia a sípályán, de ha adott helyen több, időtöltésre alkalmas alternatívát kínálnánk, akkor nem maradna rossz szájízzel. De összességében sok jó példa van, és elkezdődött egy olyan folyamat, ami nem a panziók, hanem a minőségi szolgáltatások kiépítéséről szól. A szejkefürdői Mini Erdély Park például utazást befolyásoló tényezővé vált rövid idő alatt. Ez előnyös az egész térségnek, jelképesen szólva, erre a vonatra még sokan felülhetnek, mert ha már idejött a vendég, és ha van mit csinálni, több időt fog itt tölteni. A beruházásokkal párhuzamosan mentalitásváltozásra is szükség van.

Asztalos Ágnes