borús égbolt
szórványos felhőzet
Ahol abbahagytuk
Hosszú ideig nem találkozhattunk, nem formálódhattunk közösséggé a járvány miatt, de az idei tavasz már hozza azt a zsongást, ami miatt annyira szeretjük az újrakezdés lehetőségét. És bár a háború árnyékában tesszük mindezt, bennünk van a remény, hogy hétköznapjaink egy normálisnak mondott ütemben telhetnek ezután. A járványhelyzetet a legtöbben anyagi és/vagy egészségügyi veszteséggel zártuk, mégis kissé fellélegezve igyekszünk folytatni mindazt, amit két évvel ezelőtt abbahagytunk.
Egy régóta várt eseményen vettem részt az elmúlt hétvégén, és örömmel tapasztaltam, hogy a lelkesedés, az érdeklődés, a kíváncsiság nem változott, nem tűnt el az emberekből. A kertészeti szaktanácsokat, a biotermelők bemutatkozását nagyon sokan várták és követték a családias hangulatú eseményen, és a rendezvény végén csoportos beszélgetések, tapasztalatcserék formájában éledt újra az a kisközösség, amely két évig csak online formában találkozhatott. De ugyanezt láttam más rendezvényeken is: rég nem hallott nevetések csendültek, és sokkal értékesebbek lettek a szemtől szemben történő beszélgetések, még akkor is, ha nemcsak jó hírekkel tudunk szolgálni egymás számára.
Tavasz van, a megújulás időszaka, és a bizonytalanság ellenére fontos, hogy megtaláljuk az évszak szépségét, a mindennapok feladatai között az örömet. Talán még sohasem volt ennyire fontos, hogy bátorítsuk és segítsük a körülöttünk lévőket, folytassuk a közösségünk életben tartását és tegyünk meg mindent azért, hogy napjaink ne félelemben teljenek. Bár nehéz időszakon vagyunk túl, és talán még nehezebb áll előttünk, az elcsépeltnek tűnő mondás, miszerint erősebbek leszünk a megpróbáltatások hatására, igaznak bizonyul. Ezt támasztja alá a 2022-es világboldogság-jelentés is, amelyben 156 ország polgárai közül választottak ki ezret, és kérdeztek rá különböző mutatók mentén arra, hogy mi teszi őket boldoggá. Habár Románia most sem tartozik az elsők közé boldogságügyben (sem), mégiscsak figyelemre méltó, hogy az előző időszakhoz képest, növekedés figyelhető meg a jelentés készítői szerint.
Az elmúlt évek és a jelen megpróbáltatásainak hatására segítőkészebbek, kedvesebbek, empatikusabbak lettünk, s bár ez bizonyára nem vonatkozik mindenkire és minden élethelyzetre, a jelentés eredményei mindenképp arra utalnak, hogy valami megváltozott. Vajon a megpróbáltatások, a katasztrófahelyzetek által jobb emberré, jobb közösségekké válunk?
Boncina-Székely Szidónia
