Olyan szépek, ahogyan itt ülnek előttem és fogják egymás kezét. Még nem tudják, mi vár rájuk, mit fogok nekik mondani vagy mit fogok tőlük kérdezni, csak annyit tudnak, hogy ha házasságot akarnak kötni, akkor szükségük van jegyesoktatásra... És a végén a legtöbbjük sajnálja, hogy véget értek ezek a meghitt beszélgetések, amelyekben összefoglalom nekik hitünk tanítását a házasságról és az őszinte, jézusi szerelemről... Szóval olyan szépek így együtt. Lerí róluk az, amit Antoine de Saint Exupéry így fejez ki: „...Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” Ők megszelídítették egymást és felelősek egymásért... Egy idő óta nekem egy másik hasonlat is eszembe jut a szerelmesekkel kapcsolatban. Azt szoktam mondogatni, hogy „megtalálták egymás szívéhez a kulcsot”. Nem kis dolog! A kulcs jelentőségét csak akkor érted meg, ha ott állsz lakásod vagy házad bezárt ajtaja előtt, és nem találod zsebedben a kulcsot... Elárulok hát Neked egy titkot: Mindenkihez szükséged van egy kulcsra! Sőt, kiegészítem ezzel: Mindenhez szükséged van egy kulcsra! Ahhoz, hogy az emberek és a dolgok titkát megértsd és fölfedezd, szükséged van egy megfelelő kulcsra! Ha nincs ilyen kulcsod, az emberek, a dolgok örökre bezárulnak előtted. Látod ugyan őket, de nem érted meg soha a titkukat. És ha nem érted meg az emberek és a dolgok titkát, akkor csak felszínesen élsz és szegény maradsz! Így van ez hitünk titkaival is! Ha meg akarod érteni például, hogy mi a közelgő karácsony titka, akkor nem elegendő, hogy csak a karácsonyi meséket és történeteket olvasod. Szükséged van egy pár kulcsra, hogy a karácsony titkát valóban megértsd. Az első ilyen kulcs: a csend kulcsa. Minduntalan keresned kell egy csendes zugot, sarkot, ahol a karácsonykor történteket szívedben forgathatod. Csak a szívével – hadd idézzem ismét Exupéryt – lát jól az ember! Amit a szíveddel megértettél, azt soha nem felejted el! A második kulcs: a szívvel való hallás kulcsa. Nem elég füleddel hallanod a karácsonyi történeteket, szíveddel kell meghallanod őket. Ugyanis karácsonykor Isten szívével hallgatta meg az emberek sóhaját. És mert „...a hit hallásból ered” (vö. Róm 10,17sk) – mondja Szent Pál is. A harmadik kulcs: a felkerekedés kulcsa. Nem elég, ha az ünnepek alatt csak otthon ülsz vagy másutt bolyongsz... El kell menned Betlehembe, amint a pásztorok és a bölcsek is felkerekedtek és elmentek, s ott rátaláltak Isten Fiára. Isten szeret bujócskázni... Isten azt akarja, hogy keressük és megtaláljuk Őt. Végül a negyedik kulcs: az imádás és a csodálkozás kulcsa. Az ember addig marad fiatal, míg csodálkozni tud! Nem elég pár nap után napirendre térned a karácsonyi dolgok fölött. Le kell térdelned az isteni Gyermek előtt, és csodálnod kell az Ő ember-szeretetét. Csak így érted meg karácsony igazi titkát! Ezt a négy kulcsot kívánom Neked most, adventre! Ezek fogják megnyitni számodra a karácsony titkához vezető nagy kaput! Fr. dr. Tempfli Imre stuttgarti plébános