Harminchárom Hargita megyei településen is megfordult az elmúlt időszakban az a tájékoztató karaván, amelyet a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer (SMID) kiépítése című projekt keretében indított a megyei önkormányzat. Mindegyik helyszínen érdeklődéssel fogadták az előadókat. A karaván félútján az ezzel párhuzamosan zajló vetélkedő keretében hírdettek nyerteseket. Mint arról már többször is szó esett, Hargita megye nem tudja kivitelezni ezt a projektet a lakosság segítsége nélkül. Ezért felettébb szükséges, hogy a közvélemény tisztában legyen a projekttel és annak teljes rendszerével, hiszen csak így lehet fenntartható hulladékgazdálkodási rendszert kialakítani. A lakosság megfelelő tájékoztatásának érdekében indította útjára a megyei önkormányzat a Zöld Karavánt még tavaly szeptemberben. Ennek során az előadók általánosan is bemutatják a projektet, illetve próbálják tudatosítani az emberekben, hogy a hulladék jelentős része újrahasznosítható. A kampányt egy vetélkedővel tették érdekesebbé a szervezők. Az eddig meglátogatott településeken tájékoztató csomagot osztottak, amelyben szemeteszsák is volt. A szervezők arra kérték a lakosokat, hogy szelektíven gyűjtsék egy hétig a hulladékot ezekbe a zsákokba. Ezeket majd elszállítják, megmérik, a legnagyobb mennyiséget gyűjtő tíz  települést pedig a projekt végeztével díjazzák. A karaván felénél a tízből öt nyertesre fény derült. Az első 5 legtöbb szelektív hulladékot gyűjtő települések Zetelaka, Csíkszentkirály, Csíszentdomokos, Felsőboldogfalva és Homoródalmás, amelyek megkapják a „Legzöldebb település” díjat, egy pet palack prést, valamint rádió és TV szpott is fog róluk készülni. Arról, hogy épp merre halad a karaván, tájékozódni lehet a www.elhetojovo.ro internetes portálon, illetve a közösségi médiában a www.facebook.com/elhetojovohr oldalon. A 2007-2013-as Környezeti Ágazati Operatív Program keretében megvalósított, Hargita megye Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszere című projekt áfa nélküli értéke mintegy 164 millió lej. Ennek 70,5 százalékát uniós forrásokból, 14,2 százalékát kormányalapokból, 15,3 százalékát pedig a megyei tanács saját költségvetéséből finanszírozzák.(x)