erős felhőzet
A vallásszabadság napja: január 13.
A február 20-án tartott parlamenti ülésnapon Kövér László házelnök előterjesztésére, ötpárti konszenzussal fogadta el Magyarország Országgyűlése azt a törvényt, amely egyfelől a magyar nemzet szellemi öröksége részének tekinti az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatát, másrészt a 450 évvel ezelőtti törvény kihirdetésének napját – január 13-át – a vallásszabadság napjává nyilvánítja. E mai döntés előzményét képezi a Magyar Unitárius Egyház által kezdeményezett és az erdélyi református, illetve a magyar, valamint a szász evangélikus-lutheránus egyházak elöljárói által is aláírt előterjesztés, amelyet 2018. január 13-án, Tordán, a vallásszabadság ünnepe alkalmával adott át Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója Magyarország Országgyűlése, Románia Parlamentje, valamint az Európai Parlament jelen levő képviselőinek.
Az ünnepi törvényhozás rendjén Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke elmondta: „E törvénynek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, amelynek eredményeképpen későbbi évtizedekben kialakulhatott a négy bevett vallás rendszere.” Majd hozzátette: „Mindezek által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is.” Az ünnepi törvény méltó főhajtás az 1568-ban, Tordán elfogadott vallásügyi törvény előtt, amely a világon először mondta ki a modern demokrácia egyik alapértékét, a szabad vallásgyakorlás jogát. A ma elfogadott törvény indoklása szerint „… a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.”
Az ünnepi eseményen a mintegy negyven unitárius képviselő mellett részt vettek az erdélyi magyar és szász történelmi protestáns egyházak képviselői is. Az elfogadott törvény történelmi jelentőségének tudatosítása érdekében március 9-én Budapesten, jubileumi konferenciára kerül sor az Országházban, amit ünnepi gálaműsor követ a Pesti Vigadóban.
Az ünnepi törvényhozás rendjén Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke elmondta: „E törvénynek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, amelynek eredményeképpen későbbi évtizedekben kialakulhatott a négy bevett vallás rendszere.” Majd hozzátette: „Mindezek által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is.” Az ünnepi törvény méltó főhajtás az 1568-ban, Tordán elfogadott vallásügyi törvény előtt, amely a világon először mondta ki a modern demokrácia egyik alapértékét, a szabad vallásgyakorlás jogát. A ma elfogadott törvény indoklása szerint „… a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.”
Az ünnepi eseményen a mintegy negyven unitárius képviselő mellett részt vettek az erdélyi magyar és szász történelmi protestáns egyházak képviselői is. Az elfogadott törvény történelmi jelentőségének tudatosítása érdekében március 9-én Budapesten, jubileumi konferenciára kerül sor az Országházban, amit ünnepi gálaműsor követ a Pesti Vigadóban.
