Hónapok óta foglalkozik az európai sajtó a migráció kérdésével. Az elmúlt hetek eseményei a székelyföldiekhez is közelebb hozták a kérdést, miután Magyarországra egyre többen érkeztek/érkeznek. Székelyföld a képernyőn, monitoron keresztül követi az eseményeket, ezen keresztül alakítja véleményét a kérésben. Az ellentmondásos hírek közepette sok-sok kérdés megfogalmazódik az emberekben. Ezúttal Potozky Lászlót, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatóját kértük meg, hogy válaszoljon kérdéseinkre. [caption id="attachment_11475" align="aligncenter" width="800"] A klímaváltozás és a vízhiány miatt még többen jöhetnek[/caption] – Kell egyáltalán foglalkozni a migráció kérdésével székelyföldi viszonylatban? – Foglalkozni lehet a témával, sőt valószínűleg kell is. Székelyföldet sem veszi körbe burok, napjaink történései ebben a mindinkább globalizálódó világban közvetlen vagy közvetett módon hatással vannak és lehetnek a mi életünkre is. – Hogyan látja a migráció kérdését? Ez most kezdődött? Vagy csak most lett látványos? – Ami a migráció kérdését illeti, gondolom, azzal nem mondok semmi újat, hogy amióta az ember megjelent a Földön, ez a jelenség azóta létezik. Mi magyarok is migrálva kerültünk a Kárpát-medencébe, de az is tény, hogy az elmúlt 25 évben közel félmillió magyar vándorolt ki Erdélyből. A nagymértékű migrációs folyamatoknak van egy történelmi ciklikussága is. Nem felejthetjük el, hogy az európai ember maga is nagy migráns volt a történelem során. Ha csak az elmúlt 500-600 évet nézzük, számos példával hozakodhatunk elő. Volt, amikor az európai ember hódított, majd a hódítókat követték a bevándorlók, és teljes civilizációkat tüntettek el. Gondoljunk csak a spanyolokra, milyen „sikeresen” számolták fel az azték civilizációt. Vagy arra, hogy Észak-Amerika 500 őshonos néptörzsét és civilizációját az európai migráció számolta fel. Ugyanez érvényes Ausztráliára és Új-Zélandra is, ahol az aborigén, illetve maori népeket és kultúrákat szinte végérvényesen felszámolták az európai bevándorlók és utódaik. Lehet, hogy egy hasonló forgatókönyvtől fél sok európai, mivel a jelenlegi migrációs hullám most Európát célozza meg, és ebből kifolyólag az európai polgár közvetlenül most szembesül először ekkora mértékű nyomással. Vannak, akik könnyen veszik, és úgy vélik, az európai humanizmus nevében be kell fogadni a menekülteket, de vannak olyanok is, akik messzemenően ellenzik ezt. És vannak azok, akik elvileg befogadáspártiak lennének, ha nem akadnának esetleges fenntartásaik, félelmeik, amiért a bevándorlók többsége arról a földrészről származik, amely az utóbbi évtizedek terrorizmusának bölcsőjét képezte. Ebből kifolyólag nagyon eltérőek a vélemények mind a polgárok, mind a döntéshozók szintjén, ezért is vált látványossá és a mindennapok egyik legfőbb témájává a jelenlegi migrációs válság. – A nagy kérdés: befogadni vagy sem? – Annyi minden történt az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy egyre nehezebb erre a kérdésre egyértelmű választ adni. Humanista gondolkodású emberként úgy gondolom, hogy akit a háború szörnyűségei, a családja, illetve saját életének féltése üldöz el otthonából, hazájából, az jogosan keres menedéket, és nem ismer akadályt a biztonság elérése érdekében. Jómagam is ezt tenném a helyükben. Ugyanakkor alapvető emberi érték a menedékért folyamodók, a szenvedők megsegítése. Ezenkívül léteznek a nemzetközi egyezmények, mint például a genfi egyezmény, illetve az erre épülő európai szerződések és jogszabályok, melyek minden európai tagállamra kötelező érvényűek. Ezen érvek egyértelműen a befogadás mellett szólnak. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az olyan tényeket sem, hogy az Európai Unió, illetve a tagállamok döntéshozói szinte kivétel nélkül pancser módon reagálnak a menekült- és migráns​ áradat által előidézett nem elhanyagolható kihívásokra. Ez a fajta amatőrizmus, a sok ellentmondásos lépés, a különböző európai vezetők közötti nyilatkozatháború a probléma kezelése helyett, elbizonytalaníthatják az alapjában véve befogadókész, toleráns társadalmak egy részét. Ezek lehet, hogy nem annyira egyértelműek, mint a befogadást alátámasztó érvek, de mindenképp figyelmet, megfontolást igényelnek. – Mi lehet a következménye a nagyobb számban érkező idegeneknek? – Ezt laikusként mindenképp, de talán még migrációs folyamatokra, trendekre szakosodott szakemberek számára is nagyon nehéz lehet megítélni. Egyrészt nagymértékben függ az érkezők mentalitásától, integrációs készségétől. Ha olyan bevándorlók érkeznek​ ​többségben, akik tényleg menhelyet keresnek, hálásak a menedékért és megfelelően nyitottak arra, hogy elfogadják az európai államok jog- és értékrendjét, akkor elvileg nagy gondot nem okozhatnak. Ellenben, ha nagyszámú fundamentalista, mások kultúráját, értékrendjét elismerni, elfogadni nem szándékozó migráns érkezik és telepszik le Európában, akkor szinte bizonyos, hogy nagyon komoly problémák elé nézhetnek a befogadó államok társadalmai. Jártomban-keltemben a nagyvilágban láttam példát mindkettőre: identitásukat megtartó, de a befogadó állam törvényes rendjét tisztelő, becsületes adófizető állampolgárként élő és dolgozó muszlim közösségeket, de tapasztaltam ennek az ellenkezőjét is, például Angliában, intoleráns, balhéra kész, fundamentalista, semmilyen szinten nem integrálódó közösségeket is. Ezt még tetézheti az a nagyon sokszor elhangzott felvetés, mely szerint a menekültekkel együtt az Iszlám Állam is becsempészi terroristáit, akik majd a későbbiekben merényleteket követhetnek el. Ugyanakkor mindez a sokat emlegetett és féltett európai értékrend megrendüléséhez vezethet, magyarán a szélsőjobbos mozgalmak látványosan​ ​megerősödhetnek, és fokozódhat az intolerancia. – Lehet 10 évre előre gondolkozni migrációügyben? – Meglátásom szerint nem 10, hanem ennél jóval hosszabb, talán 20-30 éves időszakra kellene előrevetíteni, hogy milyen fejlemények várhatóak ez ügyben. Globális erőfeszítésekre, nagyobb odafigyelésre lenne szükség, tüzetesebben meg kellene vizsgálni a téma szakértőinek álláspontjait, valamint az összes jelenlegi és jövőbeli rizikófaktort, és megoldásokat keresni ezek lokális kezelésére. Valójában számos szakértő már jó néhány évtizede felvázolta a mostani és a várható migrációs hullámok valószínűségét. A jelenlegi menekülthullámot a háború váltotta ki nagyrészt, de a következő évtizedekben a demográfiai trendek, a klímaváltozás, illetve a növekvő vízhiány a jelenlegi bevándorlóáradat többszörösét idézheti elő. Ezek az áradatok már valószínűleg megállíthatatlanok lesznek.​ Daczó Dénes