borús égbolt
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában címmel a FilmLab műhelye tudományos ismeretterjesztő filmet készített a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eddigi legfontosabb kutatási eredményeiről és felfedezéseiről. Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa és Gyergyóremete Önkormányzata meghívására az alkotók 2017. április 26–30. között az erdélyi közönségnek is bemutatják az alkotást.
[caption id="attachment_48593" align="aligncenter" width="1000"]
A Szent Korona felülnézetből. Hiánypótló film[/caption]
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen. Sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált. Ennek ellenére koronánk kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében (MTA BTK TTI) 2012 közepe óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni. Az egyórás alkotás szakértő-főszereplője Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője. A forgatókönyvet írta és a filmet rendezte Bárány Krisztián, a FilmLab ügyvezetője, a filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte.
A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő. Emellett a nézők megismerkedhetnek a korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezésével, Sopron elfeledett 17. századi koronázóvárosi múltjával, valamint a korona keresztje elferdülésének legvalószínűbb rekonstrukciójával éppúgy, mint a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szülejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő viszonyával, de még koronázásaink kulisszatitkaival is.
A FilmLab által gyártott egyórás ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített illusztrációk gazdagítják. A készítők legfőbb célja az volt, hogy a Szent Koronára, a koronázási jelvényekre és a magyar uralkodókoronázásokra vonatkozó legfrissebb felfedezések minél szélesebb körben ismertté válhassanak. Reményeik szerint az alkotás alkalmas lesz arra is, hogy televíziókban, filmszínházakban, s nem utolsósorban a történelemórákon vetítsék általános és középiskolákban egyaránt. Végül bíznak abban is, hogy eddig ismert és újonnan felfedezett koronázási kincseink bemutatásával munkájuk elősegítheti a magyar lakosság történeti ismereteinek elmélyítését és nemzeti identitásának erősítését is.
Az erdélyi bemutatósorozat programjában több Hargita megyei helyszín szerepel, így ma 18:00 órától Csíkszeredában, a Lázár-ház dísztermében, holnap 16:00 órától Szentegyházán, a Gábor Áron Szakközépiskola dísztermében, 20:00 órától pedig Csíkszentdomokoson a Kultúrházban, szombaton pedig 19:00 órától Gyergyószentmiklóson, a Szent István Plébánia közösségi termében vetítik a filmet. Az alkotókat Katona Csaba történész, az MTA BTK TTI tudományos munkatársa, Cseh István zeneszerző és Bárány Krisztián forgatókönyvíró-rendező képviseli.
HN-információ
A Szent Korona felülnézetből. Hiánypótló film[/caption]
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen. Sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált. Ennek ellenére koronánk kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében (MTA BTK TTI) 2012 közepe óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni. Az egyórás alkotás szakértő-főszereplője Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője. A forgatókönyvet írta és a filmet rendezte Bárány Krisztián, a FilmLab ügyvezetője, a filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte.
A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő. Emellett a nézők megismerkedhetnek a korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezésével, Sopron elfeledett 17. századi koronázóvárosi múltjával, valamint a korona keresztje elferdülésének legvalószínűbb rekonstrukciójával éppúgy, mint a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szülejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő viszonyával, de még koronázásaink kulisszatitkaival is.
A FilmLab által gyártott egyórás ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített illusztrációk gazdagítják. A készítők legfőbb célja az volt, hogy a Szent Koronára, a koronázási jelvényekre és a magyar uralkodókoronázásokra vonatkozó legfrissebb felfedezések minél szélesebb körben ismertté válhassanak. Reményeik szerint az alkotás alkalmas lesz arra is, hogy televíziókban, filmszínházakban, s nem utolsósorban a történelemórákon vetítsék általános és középiskolákban egyaránt. Végül bíznak abban is, hogy eddig ismert és újonnan felfedezett koronázási kincseink bemutatásával munkájuk elősegítheti a magyar lakosság történeti ismereteinek elmélyítését és nemzeti identitásának erősítését is.
Az erdélyi bemutatósorozat programjában több Hargita megyei helyszín szerepel, így ma 18:00 órától Csíkszeredában, a Lázár-ház dísztermében, holnap 16:00 órától Szentegyházán, a Gábor Áron Szakközépiskola dísztermében, 20:00 órától pedig Csíkszentdomokoson a Kultúrházban, szombaton pedig 19:00 órától Gyergyószentmiklóson, a Szent István Plébánia közösségi termében vetítik a filmet. Az alkotókat Katona Csaba történész, az MTA BTK TTI tudományos munkatársa, Cseh István zeneszerző és Bárány Krisztián forgatókönyvíró-rendező képviseli.
HN-információ
.jpg)