Székelyszentlélek a Felső-Nyi­kómente egyik legrégibb települése, Székely­ud­varhelytől 10 km-re északnyugatra fekszik. A falu az 1333-as pápai tizedjegyzékben a Telegdi főesperesség Erdőháti esperesi kerületének egyik egyházközségeként került említésre Sanctus Spiritus néven.1 Székelyszentlélek sokáig Farkaslaka, Bogárfalva és Malomfalva2 anyaegyháza volt, Francesco Leone da Modica ferences szerzetes 1638. évi jelentésében is e három falu anyaegyházaként szerepel, a hívek lelki gondozását ekkor licenciátus végezte.3 Damokos Kázmér erdélyi apostoli vikárius 1657. évi jelentése szerint a szentléleki plébániát felszentelt pap gondozta. 1670-ben Damokos Kázmér személyesen is meglátogatja a szentléleki parókiát, ekkor az anyaegyházban és a három filiájában 730 lelket számlált.4 [caption id="attachment_50644" align="aligncenter" width="1944"] A székelyszentléleki templom oltára Fotó: Márk Attila[/caption] Székelyszentlélek kőfallal kerített temploma a falu szélén, az Udvarhely–Parajd útvonalnak a Nyikómentére leágazó útkereszteződésénél található, hármas térfűzésű (torony–hajó–szentély), többszöri átépítés nyomát viseli magán, de közékori eredete kétségtelen.5 Dávid László állítása szerint Szentlélek temploma részben a XIII. század végéről ered, szerinte a hajó a szentélynél korábbi építésű. A vaskos támrendszeren nyugvó szentélyboltozatot az 1458-as évszámú székelykeresztúri szentéllyel tartja egykorúnak.6 Ebből arra következtethetünk, hogy a XIII. századi szentléleki templomot a XV. században átalakítják úgy, hogy a hajóhoz egy sokszögzáródású, támpillérekkel megerősített, gótikus szentélyt építettek. Ez a jellegzetes megoldás, hogy egy korábban létező templom hajóját megtartva, ahhoz gótikus szentélyt kapcsolnak, számos más, környékbeli templom esetében megfigyelhető (Rugonfalva, Bögöz, Székelydálya).7 Az 1711-es és az 1743-as vizitációs jegyzőkönyvben még arról olvashatunk, hogy a szentléleki templom mellett fa harangláb áll8, ebből arra következtethetünk, hogy az átlós támpillérekkel közrefogott torony a XVIII. században épült. Ezt a feltételezést erősíti a félköríves záródású bejárat fölötti építési emléktábla 1764-es évszáma.9 A toronyalj dongaboltozatos, innen nyílik a hajó kőkeretes, félköríves lezáródású nyugati ajtaja, melynek bélletét három, vályúzatok közé fogott karcsú hengertag alkotja.10 A hajó nyugati falsarkait átlós támpillérek erősítik, míg a déli oldalon a diadalív vonalában egy kétlépcsős támpillért figyelhetünk meg.11 A hajó déli oldalának közepe táján látható az elfalazott, félköríves bejárat, amely fölött freskótöredékek kifakult színei láthatóak. A hajó északi falát mindössze egy támpillér tagolja. A támpillér és a sekrestye között – a szegmensíves záródású ablaktól jobbra – ugyancsak freskótöredékeket láthatunk. A hajónál keskenyebb, de magasabb szentélyt a déli oldalon kétlépcsős támpillérek tagolják, amelyek között félköríves, kőkeret nélküli ablakokat figyelhetünk meg. A templomba belépve azzal szembesülünk, hogy a nyugati bejárat felett két pillérre és árkádokra fektetett, tömör mellvédes karzat emelkedik. A déli fal keleti végében egyszerű, félköríves lezárású ülőfülke nyílik. A hajót vakolt síkmennyezet fedi, a szentélyt pedig háromszakaszos bordás keresztboltozat.12 A templom berendezéséről a korabeli forrásokból nem hámozhatunk ki túl sok mindent, az 1733. évi vizitációs jegyzőkönyvben arról olvashatunk, hogy: „A Templom Sz. Lélek Isten tisztességére vagyon építve. Vagyon három harang – edgyike a Templom felet Sz. Donát nevére szenteltett (…).”13 A mai berendezés viszonylag új keletű, a XX. század közepe táján készülhetett a diadalív két oldalán látható Jézus Szíve és a Máriának szentelt mellékoltár. A főoltár felépítménye neogótikus stílusjegyeket visel magán, a Szentlélek eljövetele témájú főoltárkép hátoldalán arról olvashatunk, hogy az oltárt 1943-ban állították és 1944-ben szentelték fel. Elképzelhető, hogy maga a főoltárkép ennél sokkal régebbi. Veres Péter 2001-ben megjelent tanulmányában Veress Mátyás kolozsvári festő szerzőségét valószínűsíti, aki az udvarhelyi barátok temploma szentélyének kifestésén és aranyozásán dolgozott feleségével, Perger Krisztinával együtt 1780–1781 között, és aki korábban a küküllővári, a nagyalmási, a kerelőszentpáli kastélyok díszítésében vállalt szerepet, majd 1794-ben Csíkrákoson, illetve Csíkszentléleken festett oltárképeket.14 Kovács Árpád 1Lásd Hegyi Géza: A pápai tizedjegyzék tévesen azonosított székelyföldi helynevei. = file:///C:/Users/Home/Downloads/A_papai_tizedjegyzek_tevesen_azonositott.pdf (Letöltve: 2017.05.25.) 2Malomfalvát tévesen Makfalua alakban említik. Vö: Tóth István György: Relationes missionariorium de Hungaria et Transilvania (1627–1707). Róma–Budapest, 1994. 252. 3Uo. 4Lásd Mihály János: Néhány udvarhelyszéki plébánia harangjáról. = Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. VII. Székelyudvarhely, 2007. 18. 5Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, 1981, 337. 6Uo. 341. 7Kovács Árpád: Udvarhelyszék művészete. = Udvarhelyszéki olvasókönyv. Szerk. Hermann Gusztáv Mihály et al. Székelyudvarhely, 2008. 62. 8Mihály: i.m. Uo. 9Vö: Dávid: i.m. Uo. 10Uo. 11Uo. 12Vö: Dávid: i.m. 339. 13Mihály: i.m. 18-19. 14Veres Péter: Veress Mátyás Székelyudvarhelyen és környékén. = Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. I. Székelyudvarhely, 2001.