A szervezet belső órája készíti fel testünket az előre várható környe­zeti hatásokra, például a nappal-éjszaka váltakozására. A belső szervek is ennek megfelelően működnek, így a belső óra zavara számos betegség kockázatát növeli – mondta Káldi Krisztina, a Semmelweis Egyetem kutatója az orvosi-élettani Nobel-díj hátterével kapcsolatban. Káldi Krisztina, a Semmelweis Egyetem kutatója elmondta: a Nobel-díj kitüntetettjei olyan folyamatokat fedeztek fel, amelyek révén sejtjeink, szöveteink, szerveink, vagyis tulajdonképpen az egész szervezetünk képes mérni az időt. A molekuláris időmérés, a belső óra lényege nagyon röviden az, hogy a nap folyamán folyamatosan termelődik egy fehérje, ami felhalmozódik a sejtekben, egy bizonyos mennyiség után viszont már gátolja a saját keletkezését. Ezután a fehérje elbomlik, megszűnik a gátlás, és kezdődhet újra a folyamat. Két ilyen újraindulás között pedig éppen egy nap telik el. A díjazott kutatók – Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young – kísérleteiket ecetmuslicákon végezték, de eredményeik más élőlényekre, így az emlős szervezetekre is igaznak bizonyultak. Természetes környezetünkben jól ismert a fény és sötétség vagy a hőmérséklet napszakos váltakozása. A belső óra működése, az úgynevezett cirkadián ritmus teszi lehetővé, hogy a szervezetünk alkalmazkodjon ezekhez a változásokhoz, és felkészüljön a napi rutinra. Káldi Krisztina a felkészülés jelentőségét hangsúlyozta, hiszen a lényeg az, hogy a szervezet már felkészülten várja a változást, például a napfelkeltét. Ez a szervezet egészséges működése szempontjából alapvető fontosságú. Nézzük például a máj működését. A nap folyamán, amikor nagyobb a valószínűsége a táplálékfelvételnek, a máj olyan enzimeket fog előkészíteni, amelyek a tápanyag-molekuláknak a tápanyagraktárakba való beépülését fogják segíteni. Ugyanakkor éjszaka ezeknek az enzimeknek a mennyisége csökken, és olyan enzimek jelennek meg, amelyek a raktárból történő tápanyag-mobilizálást segítik elő, vagy a cukor keletkezését más tápanyag-molekulákból, ezzel szabályozva a vércukorszintet. A belső óra zavara kockázati tényezőnek számít számos betegség kialakulásában. Bizonyított tény, hogy nagyobb eséllyel alakulnak ki bizonyos betegségek olyan emberekben, akiknek az alvási ritmusa eltér a szokványostól. Náluk sokkal gyakrabban fordul elő például magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, sőt egyes rosszindulatú daganatok vagy depresszió is. Ha pontosan megismerjük a belső óra zavarának egészségre gyakorolt káros hatását, lehetőség nyílhat gyógyszeres kezelésre vagy fényterápiás módszerek fejlesztésére. MTA