Több mint kétszázan zarándokoltak a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházba Hargita megyéből, hogy a Gyulafehérvári Caritas többi alkalmazottjával, önkéntesével együtt ünnepeljék a szervezet megalakulásának 25. évfordulóját, és a helyi közösségekért, az elfelejtett idősekért, a szegény gyermekekért, a társadalomból kirekesztett fogyatékkal élőkért negyedszázadon át végzett munkát. [caption id="attachment_13217" align="aligncenter" width="620"]

Ünnepi szentmise a Szent Mihály-székesegyházban. Szociális szerepvállalás[/caption] Az ünnepi szentmisét Jaku­binyi György érsek mutatta be Tamás József segédpüspökkel és a központi papsággal. – A segítségnyújtás, a felebaráti szeretet gyakorlása a Caritas legfőbb célja: szolgálni az embert, a szegényt, a segítségre szorulót. A segítségnyújtás szervezett formáját hivatott szolgálni ez az intézmény, mely az eltelt 25 esztendő alatt kinőtte magát, s ma már számos településen áll a rászorulók mellé, s számos szociális programot is szervez, bonyolít le – mondta Jakubinyi György. Az érsek megemlékezett arról, hogy Jakab Antal püspök lemondását követően apostoli kormányzóként szorgalmazta a Caritas mihamarabbi létrejöttét, hogy úgy szolgálja az embereket, ahogy azt Márton Áron már fél évszázaddal a megalakulás előtt elképzelte. Az ünnepségen jelen voltak az erdélyi Caritas egykori vezetői, Vencser László és Szász János. A szervezet jelenlegi vezetője, Márton András igazgató három nyelven mondott köszönetet munkatársaiknak, azok családjainak, a korábbi vezetőknek, a főegyházmegye elöljáróinak, támogatóiknak, valamint az erdélyi közösségnek, amely megbízik bennük. Beszédében az igazgató az emberi méltóság, a szabadság, a bizalom és a felelősség fontosságát hangsúlyozta. A hálaadó szentmisét követően az érseki palota udvarán folytatódott az ünnepség, ahol kiállították a szervezet szerteágazó tevékenységét bemutató pannókat, illetve a székesegyházi kripta, a Márton Áron-lakosztály, a kápolna, a fejedelmi terem, a kert és az egyházművészeti múzeum megtekintése mellett szeretetlakomára hívták a zarándokokat. Háromszéki Eszter