A múlt szerdai lapszámunkban beszámoltunk arról a meglepetésszámba menő fordulatról, amely bekövetkezett a majdani Brassó–Komárnik autópálya ügyében: az illetékesek közleménye szerint a közlekedésügyi minisztérium, s következésképpen a kormány eláll a világbankkal kilátásba helyezett megállapodástól. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy kiebrudalták a Világbankot, és másabb felállásban, illetve konstrukcióban kívánják azt megépíteni.

Ennek az autópályának az ügyére annak okán térünk vissza, hogy pénteken a maga nemében ugyancsak meglepőnek tűnő kijelentést tett Tatiana Pros­kuryakova (a felvételen), a Világbank romániai és magyarországi országmenedzsere: azt állította, hogy a történtekről a sajtóból értesült, velük hivatalosan semmit nem közöltek a romániai hatóságok, azaz nem tájékoztatták a Világbankot, legalábbis előzetesen nem arról, amit bejelentettek június 14-én. Emlékeztetett arra, hogy a Ploiești–Brassó autópályába való beruházás annak okán került be stratégiájukba, hogy a múlt esztendő októberében vagy novemberében a kormány felkérte őket ennek a műveletnek a megkezdésére. Most pedig a sajtóból kellett értesülniük arról, hogy ez a művelet elesett. „Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy a kormány már nem kívánja folytatni a Világbankkal a projektet, hanem egyedül kívánja azt előkészíteni. Mindenekelőtt azt szeretném mondani, hogy kiábrándultam, mert ennek a műveletnek az előkészítésébe nagyon sokat fektettünk bele, és meglátásom szerint egy nagyon jó tervvel rendelkezünk. Ugyanakkor nyomatékolnom kell, hogy a Világbank projektje a befektetés előkészítését szolgálta és nem feltétlenül azt, hogy azt finanszírozzuk” – így az országmenedzser. Hozzáfűzte azt is, hogy a megelőző idősza- kokban külföldön tartózkodott, s hazatértét követően még nem volt alkalma tárgyalni a kormányzati illetékesekkel. Proskuryakova a történtek kapcsán utalt arra is, hogy együtt a kormánnyal a maguk részéről az előkészületeket helyezték előtérbe, s ebbe a keretbe egy olyan modellt kívántak megalkotni, amely ne csupán ezt a befektetést készítse elő és finanszírozza, hanem másabb hasonló beruházásokat is. Most viszont a kormány a dolgokat saját maga szeretné elvégezni, ami szerinte nem is baj, a lényeg továbbra is az előkészítés minősége kell legyen. Ilyen összefüggésben utalt arra: arról értesült, hogy a mostani elképzelések szerint nem egy 2005-ben elkészült megvalósíthatósági tanulmány alapján kerülne sor, hanem PPP variánsban. E tekintetben komoly kétségek fogalmazhatók meg, mert az a tanulmány tíz évvel ezelőtt készült, ami gondokat jelenthet. Azt mindenképpen aktualizálni kellene, ami pedig a finanszírozást illeti, lehet, hogy a PPP egy jó struktúrát jelentene, de nem szabadna figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a strukturális alapokból is rendelkezésre állhatnak pénzforrások. Időközben olyan értesülések, illetve vélemények is megjelentek, hogy a szállításügyi minisztérium jelenlegi elképzelése révén legalább 35 millió eurót lehetne megspórolni. Mindenekelőtt a megvalósíthatósági tanulmány felhasználása eredményeként. Ezt viszont neves szakértők is kétségbe vonják, azt hangoztatva, hogy egy alapos, geo­technikai tanulmány megléte nélkül megismétlődhet az, ami be­következett az észak-erdélyi autópálya-szakasz építése során: a kivitelezés időtartamának indokolatlan elhúzódása és a költségek tetemes megemelkedése. Hecser Zoltán