szórványos felhőzet
erős felhőzet
A piktorok és a protekció
Előkerült egy régi fotó, vele együtt egy régi, üzenetét tekintve időtálló történet. Játszódott valamikor a múlt század 50-es éveinek végén, Székelyudvarhelyen. A helyszín: Rösler Károly akvarellista otthona. Főszereplők: a házigazda és neves vendégei, a szókimondásáról is híres zsögödi Nagy Imre festőművész, a kolozsvári képzőművészeti egyetem híres tanára, Miklóssy Gábor festő, és az akkor még pályakezdőnek számító tanítványa, Maszelka János.
Borozgatás közben szó esett sok mindenről, leginkább a művészetekről és a művészéletről. „Aki ma érvényesülni akar, annak protekció kell!” – jelentette ki az aranyszabályt Miklóssy.
„Azt akarja mondani a Mester, hogy nyalni kell?” – kérdezett vissza Nagy Imre.
„Igen, így is lehet mondani.”
Mire a híres zsögödi székely piktor elgondolkozott, és lassan, a maga alapos hanghordozásával válaszolt: „Na, akkor mutasson nekem a Mester egy fix segget!”
A festők társasága rég az angyalokkal parolázik. Sok víz lefolyt azóta a Küküllőn, sok minden változott, kivéve a lógó nyelv és az érvényesülés közötti összefüggés. De akárcsak akkoriban, ama bizonyos biztos ülepet, amit Nagy Imre „rendelt” a néhai Mestertől, manapság is művészet megtalálni. A kinyújtott nyelvvel nyalnivaló után szaglászóknak talán jó tudni: e régi történet főszereplőit a tehetségük, munkájuk tette naggyá, és nem az, hogy sikerült megtalálni azt a bizonyos, fényezni való fix hátsót.
Lázár Emese
