A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Csölle, Felvidék                                                                     Képeslap, 1905

Őraljaboldogfalva, Erdély                                                 Képeslap, 1925

Mai településismertetőnk ŐRALJABOLDOGFALVA Románul: Sântămăria-Orlea, község Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Hátszegtől 3 km-re délkeletre, a Sztrigy bal partján fekszik. 1315-ben de v. Sancta Marie, 1447-ben Bodogazzonfalva néven említették. 1769-ben Orliá Bóldogfalva, 1861-ben Oralja-Boldogfalva, 1880-ban Öralja-Boldogfalva. 1785-ben 174 lakosa volt. A református egyháznak 1766-ban 21 tagja volt. 1850-ben 272 lakosából 218 volt román és 44 magyar nemzetiségű; 1910-ben 690 lakosából 365 volt román, 183 magyar, 107 főleg olasz és 28 német anyanyelvű; 2002-ben 881 lakosából 817 volt román, 33 magyar és 18 egyéb nemzetiségű. Legutóbb (2018) 14 főre becsülték a helyi magyarok lélekszámát, ebből 3 református, 1 unitárius és 10 volt római katolikus. Román stílusú, de későbbi gótikus elemeket is őrző református temploma a 13. század második feléből való. A 14. század elején készült, alsó freskóréteg töredékeit Rómer Flóris tárta fel. Ez a templom 1555 előtt lett a reformátusoké. Néhány ezután, 1562 és 1591 között készült, cirill betűs karcolás talán arra utal, hogy a reformátusok ezt is közösen használhatták az ortodoxokkal. Az 1591-es dátumot követően egységesen latin betűs bevéséseket találtak. 1642-ben az egész templombelsőt lemeszelték. Az 1870-es években a Műemlékek Országos Bizottsága tárta fel középkori freskóit. A Kendeffy-kastély 1782-ben, barokk stílusban épült. Az 1960-as években nyári gyermektáborként használták, állaga leromlott. Egykori építtetőinek örökösei 2006-ban visszakapták. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Kastely­erdelyben.ro) CSÖLLE Község a mai Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Szenci járásában. Szlovák neve Rovinka, 1948-ig Čela, 1960-ig Štefánikovce volt, németül Waltersdorf. Alsó- és Felsőcsölle egyesítésével jött létre 1913-ban. Pozsonytól 10 km-re délkeletre fekszik. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Alsócsöllét 1235-ben, Felsőcsöllét 1532-ben említik először. Egykori várkastélyát 1441-ben Erzsébet királyné zsoldosai építették az esztergomi érsekség birtokán. Még abban az évben ifj. Rozgonyi István foglalta el I. Ulászlónak és adományba kapta. Valószínűleg a helyére épült a falu mai kastélya. 1553-ban az esztergomi érsekségnek a falu 7 portája, Farkas Ignácnak pedig 4 portája adózott. Fényes Elek szerint (1851) „Alsó-Csölle német falu, a Pozsonból Somorjába vivő országútban, Pozsonhoz 1 1/2 órányira. Paraszt házai csinosok. Van 3 nemesi lakháza, s vendégfogadója, 213 kath., 25 evangelikus lak. Határja két nyomásra oszlik; szép buzát, rozsot terem; rétje nem sok; de a Duna mentiben derék kis erdővel bir. (…) Lakosai, kik magyarul is beszélnek, vagyonosok, jó lovat tartanak s gabonával kereskednek.” 1910-ben 524 lakosából 399 német, 115 magyar és 10 szlovák volt. 1919-ben 585 lakosából 440 német, 134 magyar és 11 szlovák volt. Ebből 571 római katolikus és 14 evangélikus volt. 1930-ban még a község lakosainak közel háromnegyede német ajkú volt, akiket a második világháború után kitelepítettek, helyükre szlovákok költöztek. 1991-ben 1216 lakosából 114 magyar. 2011-ben 2250 lakosából 78 magyar volt. (Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Cemadok.sk)

Mai feladványunk

Borossebes, Erdély                                                                                                                                Képeslap, 1912Erdővég, Vajdaság                                                                                                                                Fotó: Wikipédia