A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Bajka, Felvidék                                                                                            Fotó: Wikipédia

Kiskoszmály, Felvidék                                                                                                                       Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk BAJKA Település a mai Szlovákia Nyitrai kerületének Lévai járásában. Szlovák neve megegyezik a magyarral: Bajka. Lévától 14 km-re délnyugatra fekszik. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. A község 1938 és 1945 között, az első bécsi döntés értelmében, visszakerült Magyarországhoz. A második világháborút követően Csehszlovákia, majd Szlovákia része lett ismét (1992). 1286-ban „Bayka” néven említik először. 1302-ben „Boyka” alakban szerepel írott forrásban. Bars várjobbágyainak faluja volt, később több nemesi családé, köztük a Bajky, Sáróy családoké. 1601-ben 20 háza állt. 1715-ben kocsmája és 9 adózója volt. 1828-ban 26 házában 164 lakos élt. 1910-ben 320 lakosából 314 magyar, 5 szlovák és 1 német anyanyelvű; 1991-ben 321 lakosából 230 szlovák, 87 magyar, valamint 2-2 cseh és cigány; 2011-ben 324 lakos volt, ebből 259 szlovák és 58 magyar. Napjainkban 321-en lakják (2018). Református temploma 1895-ben épült, a késő barokk Kürthy-kúria a 18. század végén, a 20. században átalakították. A községhez is kötődő Kürthy család egyike a Felvidék régi és viszonylag jól dokumentált nemzetségtáblájú családainak. Jeles személyiségei – többek között – a 19. és a 20. századból Kürthy Emil (1848–1920) földbirtokos, író és Kürthy György (1882–1972) színész, színházigazgató, díszlettervező, író. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Felvidek.ma, Arcanum.hu) KISKOSZMÁLY Község a mai Szlovákiában. Szlovák neve: Malé Kozmálovce; a Nyitrai kerület Lévai járásában, Lévától 14 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1918-ban a nagybirtokot felparcellázták. A mai település neve – mely már a győztes pozsonyi csatát megelőzően népesült be magyar lakossággal – az 1332-ben felvett pápai tizedjegyzékben bukkan fel először, majd 1372-ben említik „Kys Kozmál” alakban. 1601-ben 35 ház állt a településen. 1618-ban megtámadta és felégette a török. 1718-tól az érsekújvári uradalom része. 1828-ban 89 háza volt 583 lakossal, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1853-ban Ordódy Ágoston segítségével a katolikusok saját iskolát hoztak létre. Az I. világháborút követően a Kálvini-Református Timóteus Társaság árvaházat alapít és tart fenn. Pedagógiai szaktanácsadója Karácsony Sándor debreceni professzor, a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar pedagógusa volt. A II. világháborút követő etnikai tisztogatás során szűnt meg, mikor a falu magyar lakosságát kitelepítették vagy deportálták. 1910-ben 613 lakosából 572 magyar, 38 szlovák és 3 német anyanyelvű volt. Ekkor 365 katolikus, 238 református és 10 izraelita lakta a falut. 1941-ben 619 lakosából 595 magyar és 20 szlovák volt. 2001-ben 402 lakosából 348 szlovák és 48 magyar volt. 2011-ben 391 lakosából 350 szlovák és 30 magyar. (Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna – Wikipédia, Felvidek.ma, Csemadok.sk) Mai feladványunk

BédBelényessonkolyos