A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Nagybodófalva, Bánság, Románia                                                                                       Fotó: Képeslap, 1900

Hosdát, Erdély                                                                                                      Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk HOSDÁT Vajdahunyadhoz csatolt falu, a város délnyugati részén. Románul Hășdat; német neve Hochstätten. Egykor a katonai határőrvidék része volt, amelyet a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidé­kének őrzésére, a török támadások ellen állítottak fel. Katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein. Szerepel a pápai tizedjegyzékben (1333, Hasdath). Kezdetben teljesen magyarlakta település volt. Etnikai összetétele akkor változott meg jelentősen, amikor 1765 és 1851 között a falut az első román határőrezredhez sorolták, és hamarosan a román nyelv teljesen kiszorította a magyart. 1895-ben az idősebb hosdáti reformátusok még törték a magyart. Református egyháza 1750-ben vált önállóvá. A faluban van ortodox templom is, amely az alsó faluvégen, az országút közelében áll. Az összetartó, mintegy százfős közösség az új beköltözők jóvoltából ragaszkodik anyanyelvéhez, a magyar nyelvű istentiszteletekhez és a hitoktatáshoz. 1850-ben 424 lakosából 319 volt magyar és 105 román anyanyelvű; 1890-ben a románok alkották az összlakosság 60%-át, 1900-ban azonban már a magyarok a lakosság 75%-át tették ki. 2002-ben 376 lakosából 228 volt román, 105 magyar és 38 cigány. A kommunizmus idején telepítettek le kelderár cigány családokat, akik ma, ha nem is alkotják a lakosság többségét, de annyira látványos „cigodákat” építenek, amelyek mindenképp dominálják a település/városrész térszerkezetét. (Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Diaszpora­alapitvany.ro, Arcanum.hu, Nyugatijelen.com) NAGYBODÓFALVA Helyi nevén Bodó vagy Bodófalva, románul Bodo; falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Lugostól 20 km-re északra, a Béga-folyó partján fekszik. Községközpontjával, Bálinccal összeépült. Nevét egy 1344-es forrásban szereplő egykori bánáti falu után kapta (Bodov). Személynévi eredetű, ezt Pesti Frigyes Krassó vármegye története (1884) című munkájában is említi. A középkori Bodóról 1401 után semmi adatunk sincs. Lakossága – feltételezhetőleg – a török dúlás idején kipusztult. Az 1892-es telepítés patrónusai Darányi András és Bethlen András grófok voltak. Ezért a falu első hivatalos neve Andrásfalva, később Nagybodófalva, 1920-tól Bodófalva és 1924-tól, főleg román nyelvű forrásokban Bodó. A beköltöztetett lakosság eredetileg is református vallású, ezért is kerültek 1787-ben a Szabolcs megyei Egyekről a közeli Peregre, jobban mondva elüldözte őket a katolikus földesúr, mert nem akartak katolizálódni. Peregről 1892–1894 között 89, 66 család pedig a Csanád megyei Makóról érkezett. A későbbiekben székelyföldi telepesek is meghonosodtak a faluban. A Peregről érkezettek főként gabona-, a makóiak zöldségtermesztéssel foglalkoztak. Ma főként fejes salátájáról híres. 1900-ban 1328 lakosából 1304 magyar anyanyelvű, 1231 református, 57 római katolikus és 20 görögkatolikus volt. 2002-ben 480-an lakták, közülük 397 magyar és 70 román nemzetiségű, 334 református, 70 ortodox és 56 római katolikus vallású. Becsült lakossága ma 481 fő, ebből 308 magyar (2017). A helyi magyar iskola 2009-ben bezárt. (Charta XXI/Surján László, Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna – Wikipédia, Nyugatijelen.com) Mai feladványunk

Bács, Vajdaság, Szerbia                                                                                                      Fotó: Charta XXIZimándújfalu, Partium, Románia                                                                                                    Fotó: Charta XXI