A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Gercsely, Felvidék                                                                                                                        Fotó: mapio.net

                                Kisfalu, Felvidék  Mai településismertetőnk GERCSELY Község a mai Szlovákiában, szlovákul: Hrčel’. A Kassai kerület Tőketerebesi járásában található. A trianoni diktátumig Zemplén megyéhez tartozott, majd Csehszlovákiához. Az első bécsi döntést követően 1938 és 1944 ismét magyar fennhatóság alá került. Gercselyt először Gertschol néven említik 1332-ben, és már volt plébániája. A további történelmi fejlődése során a neve a következőképpen változott: 1410-től dokumentumokban Gerchel név, 1481-től Gerchen, 1920-tól Gercel, 1948-tól Hrceľ. Magyarul a falu hivatalos neve Gercsely. 1557-ben a falu hét portával, 1715-ben 21 elhagyatott és hét lakott házzal rendelkezik. 1787-ben a faluban 60 ház és 417 lakos, 1828-ban 69 ház és 506 lakos volt, akik túlnyomórészt szénégetők és gazdálkodók voltak. 1910-ben 528-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 787 lakosából 672 szlovák és 109 cigány volt. 2011-ben 901 lakosából 834 szlovák és 49 cigány, egy magyar, egy lengyel és egy ruszin, egy lakos egyéb etnikai hovatartozást jelzett, 14 lakos pedig nem fedte fel az etnikai hovatartozását. A 2018. december 31-i állapot szerint egy 1104 lakosú kelet-szlovákiai település. A magyarok eltűntek. Vallási hovatartozását illetően 483 lakos a római katolikus egyházhoz, 156 lakos a görögkatolikus egyházhoz, 46 lakos a református egyházhoz tartozónak vallotta magát, négy lakos a Jehova Tanúinak és egy lakos ortodoxnak nevezte magát. Ekkor 170 lakos felekezeten kívüli, 41 lakos nem határozta meg a felekezeti hovatartozását. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Velemjaro.sk) KISFALU Község a mai Szlovákiában. Szlovákul Mála Vieska. Kassa város közelében, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassa központjától 9 km-re északra, a Hernád bal partján fekszik. A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott. A szomszédos Tapolcsány (Tepličany) községgel egyesítették. A kegytemplom már 1433-ban állt Szűz Mária születése tiszteletére felszentelve. A 16. és 17. században a protestánsok foglalták el és használták 1698-ig. 1733-ban Kassa városa a kegytemplomot szépen felújította. Kegyképe a hagyományos ábrázolású, máriapócsi kegykép utánzata. 1733-ban, a jezsuita rend eltörlésekor a kassai jezsuiták a saját máriapócsi képmásolatukat a kisfalusi templomban helyezték el. Ekkor a görögkatolikus hívek zarándokolni kezdtek ide a Kisboldogasszony-napi búcsúkra, és utánuk nemsokára a kassai római katolikusok is. Mivel a zarándokok száma egyre nőtt, ezért az imameghallgatások hálájaként egyre több fogadalmi ajándékot kapott a kegytemplom. A barokk képkeret valódi arany gloriólát kapott a 18–19. század fordulóján, Jézus és Mária ruhája pedig gyöngyház nyakéket. Közben arany és ezüst fogadalmi ajándékokkal aggatták tele a kegyképet. A korábban Sároskisfalunak is nevezett településrésznek 1880-ban 508 lakosából 452 szlovák anyanyelvű volt, 1890-ben 462 lakosából 446 szlovák és 2 magyar anyanyelvű, 1910-ben 482 lakosából 419 szlovák és 16 magyar. 2001-ben 3238 lakosából 3088 szlovák, 91 cigány és 5 magyar volt. 2011-ben 2532 lakosából 2093 szlovák, 257 cigány és 4 magyar. (Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna – Wikipédia, Velemjaro.sk) Mai feladványunk

Csenke, Felvidék                                                                     Fotó: magyartudat.huKrasznacégény, Erdély                                                                         Fotó: Charta XXI