A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Bürkös, Erdély                                                                                Fotó: Wikipédia

Zsitvabesenyő, Felvidék                                                     Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk ZSITVABESENYŐ Község a mai Szlovákiában; szlovák neve Bešeňov, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban, Érsekújvártól 14 km-re északkeletre, a Zsitva-folyó bal partján fekszik. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A település nevéből következtethető, hogy királyaink határőrző besenyőket telepítettek le ezen helyen. A települést 1075-ben, I. Géza királynak a garamszentbenedeki bencés apátságot megalapító oklevelében királyi udvarnokok településeként említik először, „Villa Hudwordiensium Bissenorum” alakban. 1209-ben „Bescene”, 1214-ben „Beseneu”, 1262-ben „Besseneu” alakban említik a források. 1395-ben az egész birtok visszakerült az apátság birtokába, majd annak megszűnésekor, 1565-ben az esztergomi káptalané lett. 1608-ban a falu a töröknek adózott. 1601-ben 17 ház állt a településen. 1720-ban 34 adózója volt. 1910-ben 1545, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 2001-ben 1723 lakosából 1380 magyar és 337 szlovák volt. Magyar iskolája halódik, 206-ban végzett az utolsó 8. osztály. 2011-ben 1695 lakosából 1205 magyar és 467 szlovák. Becsült lakossága 1267 lélek (2018). 1948-as kitelepítések nem kerülték el Zsitvabesenyő községet sem, ahonnan 24 családot telepíttettek ki, többségüket Tolna megyébe. Helyükre magyarországi szlovákok települtek. Római katolikus temploma 1745-ben épült barokk stílusban, 1809-ben klasszicista stílusban alakították át. (Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Velemjaro.sk, Felvidek.ma) BÜRKÖS Falu a mai Romániában. Román neve: Bârghiș, németül: Bürgisch vagy Bürgesch, szászul Berješ. Szeben megyében található, az azonos nevű község központja. Szentágotától nyolc kilométerre nyugatra fekszik. Neve a bürök szó képzős alakjából való. 1357-ben Byrges, 1403-ban Byrgyes, 1582-ben Birkös, 1586-ban Bwrkeos, 1750-ben Bergis, 1805-ben Bürgös, 1850-ben Birgyis, 1854, Bürgesch alakban írták. 1785-ben 810 fő lakta. Ugyanazon évben 154 ortodox családfőt írtak össze. 1910-ben 1178 lakosából 790 volt román, 322 magyar és 61 német anyanyelvű; 2002-ben 772 főből 544 volt román, 131 cigány, 90 magyar és 6 német nemzetiségű. Becsült lakossága (2018) 683 fő, amelyből 72-en vallják magyarnak magukat. Református–evangélikus temploma eredetileg a 15. században épült. A 18. században újjáépítéséhez felhasználták a lebontott ágotakövesdi templom anyagát. Egyik harangja 1493-ból való. Az 1974-ben hívek nélkül maradt evangélikus egyház parókiáját a reformátusok megvásárolták. Magyar iskolai tagozata az 1980-as évekig működött, 2000-ben újraindult, de egy évtized múltán ismét megszűnt. Eltérő hagyományú közösségei különböző intenzitású kapcsolata bontakozott ki itt az évszázados együttélésében. Az eltérő társadalmi tényezők biztosították, hogy a falun belüli négy csoport a kölcsönhatások ellenére is egészen a legutolsó időkig elkülönüljön és fennmaradjon. Az anyanyelvüket valamelyest őrző szászok a rendszerváltozás után Németországba költöztek. (Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna – Wikipédia, Korunk (Évkönyv, 1982)) Mai feladványunk

Sándoregyháza, Vajdaság, Szerbia                                                                     Fotó: Charta XXI

Csősztelek, Vajdaság, Szerbia                                                                                                Fotó: Wikipédia