A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Zonc, Felvidék                                   Fotó: Charta XXI

Marosugra, Erdély                               Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk  ZONC Szlovák neve Zonec, ma Zonctorony településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1943 óta Dunatorony faluval együtt alkotja Zonctorony községet. A települést IV. Béla király 1252-ben kelt adománylevele említi először „Zwnch” alakban. Pozsony várának uradalmához tartozott, 1524-től a gellei érseki szék része volt. Később újra a királyé, majd a Pálffy család birtoka lett. Pozsony vármegye monográfiája szerint: „Magyar kisközség a Feketevíz és a Kisduna között, 37 házzal és 233 lakossal, akik római katolikus vallásúak. Hajdan pozsonyi várbirtok volt, melyet II. Lajos király 1524-ben e várbirtokok közül kivett és a gellei érseki székhez csatolt. (…) Ujabb korban birtokosai a Pálffyak lettek és ma is a gróf Pálffy-szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. A községen kívül kápolna áll, mely 1833-ban épült.” Ma a településen a magyar nyelv használata hivatalos. 1880-ban 193 lakosából 166 magyar, 13 szlovák, 3 német anyanyelvű. 1910-ben 240, túlnyomórészt magyar; ekkor a 240 főből 231 magyar, 5 szlovák, 2 német és 2 egyéb anyanyelvű volt. 2001-es adatok szerint a két összevont falu 842 lakosából 648 magyar és 189 szlovák volt. Ma 1121 lakosa van (2018). Havas Boldogasszonynak szentelt római katolikus templomát eredetileg (1833) kápolnának építették, annak emlékére, hogy véget ért a kolera a faluban. 1955-ben historizáló stílusban alakították át. (Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Velemjaro.sk, Csemadok.sk) MAROSUGRA Községközpont a mai Romániában, román neve Ogra, németül Ugern. A település Maros megyében található. Marosvásárhelytől 22 km-re délnyugatra a Laskod-patak tokolatánál a Maros bal partján, a Kolozsvár–Marosvásárhelyi országút mellett fekszik. 1376-ban Wgra néven említik először. Haller-kastélya klasszicizáló barokk stílusban épült. 1910-ben 1298, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott. 1992-ben 1431 lakosából 645 román, 592 magyar, 194 cigány volt. Becsült népessége ma (2018) 1606 lélek, ebből 416 magyar. A falu és a birtok több tulajdonos után 1610-ben, házasság révén került a Hallerek tulajdonába és maradt is több mint 300 éven keresztül. Jelenlegi formáját a kastély a 18. században nyerhette el a régebbi udvarház átalakítása nyomán. Az örökös, Haller Ilona visszakapta az épületet, 2007-ben pedig egy marosvásáhelyi vállalkozónak adta el, aki négy év alatt teljesen felújította. Jelenleg kastélyszálló működik benne. Az államosítás után (1948) a szokásos közintézmények működtek itt, majd parlagon hagyták. A kastély lépcsőfeljárójánál elhelyezett régi fotók bizonyítják, hogy a kastély állapota néhány éve még semmiben sem különbözött a türei, gorbói vagy akármelyik másik összeomlófélben levő kúriáétól. Napjainkban az épületet kontyolt tető fedi, bár a szakértők azt feltételezik, hogy eredetileg manzárdteteje lehetett. Itt született 1944. január 12-én Komán János pedagógus, költő, helytörténetíró, újságíró. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Kastelyerdelyben, Erdelyi Magyar Televízió, Kronika.ro – archívum 2013, 2014) Mai feladványunk

Kanizsamonostor, Vajdaság, Szerbia                                  Fotó: Charta XXIPartos, Bánság, Románia                                            Fotó: Wikipédia