A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Hegysúr, Felvidék                                                                                                                Fotó: Wikipédia

Menyhe, Felvidék                                                                                                               Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk HEGYSÚR Község a mai Szlovákiában, szlovák neve Hrubý Šúr, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye része volt. A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban lakott volt. A különböző korú leletek a község területén egészen a 7. századig megtalálhatók. Csandal nevű részén 1952-ben mélyszántás közben különböző korszakból származó emberi maradványokat tártak fel. Kerektó nevű településrészén a 8. és 11. század között használt temetőre bukkantak. 1256-ban Súr falu első nyomát Bolch de Sur birtokos nevében találjuk. A pápai tizedszedők jegyzékében Súr néven szerepel. II. Lajos király 1524-ben, de ekkor már Hegysúr néven a gellei érseki székhez csatolta. (Nádas)súr birtokán 1533-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztoznak, de 1540-ben ez a birtok szintén az Illésházyaké és a Saághyaké lesz. 1863-ban 48 ház állt a községben 311 lakossal. 1880-ban 348 lakosából 312 magyar, 14 német, 13 szlovák anyanyelvű, 1 idegen és 8 csecsemő volt. Ebből 262 római katolikus 48 református, 26 zsidó és 12 evangélikus vallású. 1910-ben 415 lakosából 405 magyar, 10 szlovák anyanyelvű. 2001-ben 634 lakosából 471 magyar volt. 2011-ben 756 lakosából 457 magyar és 270 szlovák. Ma 971 lakosa van (2018). Nevezetessége Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma, amely 1970-ben épült, illetve az Ökoház, amelyet tizennégy ország építészei és mesteremberei terveztek és kiviteleztek (2010). (Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna – Wikipédia, Hruby-sur.sk, Tourist-channel.sk) MENYHE Napjainkban Menyhebédszalakusz község része, szlovák neve: Mechenice, egykor önálló falu volt, a mai Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nyitrai járásban, Nyitrától 12 km-re, északra fekszik. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. A települést a zobori bencés apátság 1113-ban kelt oklevelében említik először „Mechina” alakban. 1357-ben „Mehnye”, 1416-ban „Mehenicze” néven írják a korabeli források. A zobori apátság faluja volt, 1409-től a nyitrai püspökségé. A 15. században az Elefántiaké, akik a falut a malommal együtt az elefánti pálosoknak adták. Az 1530-as évektől többször érték török támadások. 1579-ben 4 jobbágytelke volt. 1663–1664-ben török uralom alatt állt. Ebben az időben 33 ház állt a településen, melyben 44 család élt. Lakói szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1828-ban 87 házát 609-en lakták. Nyitra vármegye monográfiája szerint „Menyhe, tiszta magyar község a Zobor északi oldalán. Lakosainak száma 413, vallásuk r. kath. Postája Szalakusz, táviró-hivatala Nagy-Appony, vasúti állomása Szomorfalu. A XVII. század közepén a Keresztury család, azután a Bartakovich, Majthényi és gróf Sermage család bírta.” Pesty Frigyes szerint a falubelieket régen – valószínűleg nyelvi sajátságaik miatt – vad rácoknak nevezték. 1910-ben 523 lakosából 492 magyar, 8 német, 6 szlovák és 17 egyéb nemzetiségű. 2001-ben Menyhebédszalakusz 1395 lakosából 1256 szlovák és 123 magyar. Napjainkban az összevont település népessége 1089 fő, ebből 1022 szlovák. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Podhorany.sk, Csemadok.sk, Ethnographia 52 – 1941) Mai feladványunk

Biharsályi, Erdély                                                                                     Fotó: Charta XXITamásfalva, Hetény, Vajdaság