A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?

HN-információ
A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Csernakeresztúr, Erdély                                                                                                    Fotó: Simó Márton

Pozsonycsákány, Felvidék                                                                                                    Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk CSERNAKERESZTÚR Település a mai Romániában. Román neve Cristur, Erdélyben, Hunyad megyében. Közigazgatásilag a megye székvárosához, Dévához tartozik. Mint a helységnevekben általában, a Keresztúr itt is arra utal, hogy egykori templomát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték. Írásos feljegyzésben először 1302-ben de S. Cruce alakban említették, majd 1365-ben Kyriztur, 1367-ben pedig Kerezthur. 1910–1911-ben Barcsay Andor függetlenségi párti országgyűlési képviselő és Szabó Imre pénzügyigazgatósági számtiszt a korábban saját maguk által felvásárolt birtokra 630 bukovinai székelyt telepített részben az öt bukovinai székely faluból, részben az al-dunai telepes falvakból. Az akkoriban hivatalosan is használt csángó szót a telepesek még gúnynévnek érezték, de az újabb nemzedékek önelnevezésükként fogadták el. Az 1990-es években sok csángó család a falu kedvező adottságait kihasználva – könnyen megközelíthető és széles vidéken az egyetlen magyar többségű település – vendégszobát alakított ki vagy panziót nyitott. Ma öbben zöldség- és gyümölcstermeléssel is foglalkoznak, terményeiket Déva és Vajdahunyad piacain értékesítve. A református templom építésének terve a múlt század közepén fogant meg, Kós Károly 1948-ban már elkészítette a tervet. A kivitelezésre csak a rendszerváltás után kaptak engedélyt. (Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna – Wikipédia, Reformatus.ro, Nyugati Jelen, Szabadság – archívum) POZSONYCSÁKÁNY Szlovák neve Čakany, németül Knitteldorf. Község a Felvidéken, a mai Szlovákiában, Nagyszombat megye Dunaszerdahelyi járásában, So­morjától 11 km-re északkeletre. A magyar közigazgatásban a község hivatalos nevét annak idején, a vármegyei hovatartozásra utaló Pozsony- előnévvel 1907-ben hatósági úton állapították meg. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Az 1994-es szlovák táblatörvény listáján, valamint a 2012-es kormányrendeletben azonban már Csákány néven szerepel. A települést 1254-ben említik először, amikor a Pilisi ciszterci apátság birtoka volt, melynek kolostora is állt itt. A középkori templom és kolostor az idők folyamán elpusztult. A 16. században egy pestisjárvány csaknem a teljes lakosságot kipusztította, helyükre morvaországi telepesek érkeztek, akik teljesen elmagyarosodtak. Fényes Elek szerint „Csákány, magyar falu, Pozson vmgyében, Csötörtök mellett: 310 k. lak. Határja kavicsos, s nem igen termékeny, rétje igen kevés, erdeje nincs; juhot sokat tart; kolompért termeszt; tehenészete van. F. u. a Sz. Benedek szerzetesei.”[1856] 1910-ben 393, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 2006-ban 565 lakosa volt. 2011-ben 570 lakosából 421 magyar és 121 szlovák volt. Római katolikus templomát a 17. század végén Szelepcsényi György hercegprímás építtette, 1824-ben klasszicista stílusban alakították át. Négy saroktornyos barokk kastélyát ugyancsak Szelepcsényi építtette, ma gyermekotthon működik benne. (Charta XXI/Virt László, Simó Márton – Wikipédia, Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára (1851)) Mai feladványunk

Barancs, Felvidék                                                                     Fotó: Charta XXI

Kórógy, Délvidék                                                                                                                          Fotó: Wikipédia



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!