A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Doroszló, Vajdaság                                                                                                                    Fotó: Charta XXI

Magyarózd, Erdély                                                                                                                             Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk DOROSZLÓ Szerb neve Дорослово/Doroslovo, falu a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben. Bácska nyugati csücskében, a Duna–Tisza–Duna-csatorna partján meghúzódó, zömmel magyarlakta kis település. Zombortól délre, 20 kilométernyi távolságra fekszik. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott. 1192-ben terra Peteu et Porboseleu néven említik először. Mai neve a 13. századból származik, és akkori birtokosáról, Doroszlóról kapta. 1313-ban Duruzlou néven szerepel. A Doroszlai nemeseknek, Jakabnak és fiainak földje volt, akik birtokaikon 1329-ben megosztoztak. 1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. A törökök elpusztították, csak a 18. században települt újra. Ekkor a magyarok kerültek többségbe. 1763-ban német családok is érkeztek. 1910-ben 2722 lakosából 2602 magyar, 102 német. Napjainkban (2018) 1497 lakosa van, ebből 952 magyar. Határában a Mosztonga-patak mellett ősi idők óta van egy kút, mely körül egykori templom és kolostor romjai látszanak. A kút már a középkorban is kedvelt zarándokhely volt, de a török időkben jórészt feledésbe merült. 1792-ben egy Zábóczky János nevű gombosi lakos szemét a kút vízében megmosva visszanyerte szeme világát, azóta mintegy nyolcvan csodás eset történt a doroszlói Szentkúton. Itt élt Fehér Ferenc (1928–1989) költő és Herceg János (1909–1995) író, akadémikus. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Doroszlo.net, Vajdasag.hu/doroszlo) MAGYARÓZD Falu a mai Maros megyében, román neve Ozd, németül Thürendorf. Közigazgatásilag Magyarbükkös községhez tartozik. Marosludastól 13 km-re délre, az Ózd-patak völgyfőjében fekszik. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott. A falu 1332-ben már egyházas hely volt. Várkastélyát Pekry Lőrinc építtette 1682 előtt késő gótikus stílusban. Pekry felesége Petrőczy Kata Szidónia, az első ismert magyar költőnő. 1709 márciusában a császári csapatok megostromolták, elfoglalták és felgyújtották. Új birtokosa, Radák Ádám később újjáépíttette, 1962-ig jó állapotban volt, több intézmény működött benne. Az 1990-es években állították helyre. 1910-ben 946, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1992-ben 433 lakosából 415 magyar, 18 román volt. Ma 318 lakosa van, ebből 279 magyar (2018). Itt született 1899. január 24-én Nagy András író, szerkesztő, református teológiai tanár (mh. 1974, Kolozsvár), illetve 1909. október 9-én Horváth István költő, író (mh., 1977, Kolozsvár). Horváth István elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd 1920-ban a nagyenyedi Bethlen Kollégiumba iratkozott. 1940 szeptemberében Kolozsvárra költözik, ahol altiszt az Egyetemi Könyvtárban, majd 1942-től a Filozófiai Intézetben. Egyre ismertebb író, jelentős költő; 1945 őszén meghívják szerkesztőnek a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) lapjaként Kacsó Sándor szerkesztésében újrainduló Falvak Népéhez. Itt előbb az irodalmi, majd a politikai rovatot vezeti 1949-ig. Sírja a magyarózdi temetőben található. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, RMIL, II.) Mai feladványunk

Cseklész, Felvidék                                                                                                                               Fotó: Charta XXIFeketeardó, Kárpátalja                                                                        Fotó: Wikipédia