A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?
A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)
Bajsa, Vajdaság Fotó: Wikipédia
Barsendréd, Felvidék Képeslap, 1907
Mai településismertetőnk BAJSA A Topolyai község legrégibb települése a Telecskai-löszhátság közepén 101 méteres tengerszint feletti magasságban. Szerb neve Бајша (Bajša) a mai Szerbia északi részét képező Vajdaság egyik kis faluja, Topolya község része, a Krivaja-patak partján. Az első, bizonyítottan létező települést itt a magyarok hozták létre a 11. században, bár első írásos említése 1462-ből származik, két önálló helységként létezett, mint Nagbaych és Fibaych, melyeket Mátyás király több faluval együtt anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozott. A mohácsi vész után elpusztult, a törökök szerbekkel népesítették újra. Az 1700-as évek elején ismét kihalt. 1751-ben Mária Terézia a helyet Zákó Stevan tiszavidéki határőrkapitányra bízta, azzal a feladattal, hogy népesítse be, aki azonban adósságokba keveredett, így jutott a falu nagy része a Vojnits család tulajdonába. A Zákó család következő nemzedékei rendezték a viszonyokat, később (1816) felépítették az ortodox templomot. Ebben az időszakban római katolikus vallású magyarokat és evangélikus szlovákokat telepítettek be a hatóságok. A római katolikus templom 1760-ban épült. Az ágostai evangélikus anyaegyházat 1785-ben szervezték meg, temploma 1824-ben épült. Fontos látványosság volt a Wamoscher-kastély, ahol kultúrház működött, azonban 2000-ben leégett. Bajsán 1991-ben 2641 lakos élt. A munkaképes népesség több mint 70%-a mezőgazdasággal foglalkozik. (Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Ertektar.rs) BARSENDRÉD Település a jelenlegi Szlovákia, Nyitrai kerületének Lévali járásában. Szlovák neve Ondrejovce. Dereszlény, Kisendréd és Nagyendréd egyesítésével jött létre (1893). Lévától 16 km-re délnyugatra, a Garammenti-hátság keleti lábánál, a Garam-folyó völgyében fekszik. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott 1260-ban említik először. Szent András templomát 1332-ben. Az egyesített településnek 1910-ben 669 lakosából 568 magyar, 98 szlovák és 3 német volt. 1910-ben 669 lakosából 568 magyar, 98 szlovák és 3 német. 1919-ben 744 lakosából 617 magyar, 114 csehszlovák, 9 német és 4 más nemzetiségű; ebből 601 római katolikus, 96 református, 37 zsidó és 10 evangélikus vallású. 1938. szeptember 24-én mozgósították a falubelieket a csehszlovák hadseregbe, Zsolnára. Az első bécsi döntést követően vonult be a magyar hadsereg a faluba. 1940-ben 782 lakosa volt. A 2. világháború után a faluba szlovák családokat telepítettek. 1970-ben 640 lakosából 37,7 % magyar. 1991-ben 460 lakosából 154 (33,48%) volt magyar. 2001-ben 459 lakosából 281 szlovák és 164 magyar volt. 2011-ben 470 lakosából 294 szlovák, 126 magyar, 5 cigány és 45 ismeretlen nemzetiségű. Napjainkban 487 fő lakja, amelyből 126 magyar (2018). Több nemesi családnak volt itt kastélya, a két fennmaradt kastély egyikében ma kultúrház működik, a másikban két család lakik. (Charta XXI/Suzana Guoth, Simó Márton – Wikipédia, Velemjaro.sk) Mai feladványunkCegőtelke, Erdély Fotó: Charta XXIFejértelep, Vajdaság Fotó: Wikipédia